Magyar Academiai Értesítő, 1856 (16. évfolyam)

Számok - 1856 / 1. szám

A' POZITIV ÉS NEGATÍV PHILOSOPÍZIÁRÓL. 15 pedig előbb tisztán átgondolt és igazán megalapított elvek szükségeltetnek. Itt is fő dolognak látszik tehát azon elvnek föltalálása, m­elly a' negativismus' második fokán minden mozzanat fölött határozó erővel birjon. Két eset adhatja itt magát elő : vagy kivülről viszszük be a' negativismus' folyamlásába a'kívánt el­vet; vagy a'már meghaladt első fok' tartalmából fogjuk azt előfejteni. A'kivűlrőli bevivéssel két hibát ejtenénk. Egyfelül ugyan­is megfosztanók a' második fokot az önmagávali meg­egyezéstől; másfélül megfosztanók a' negativismus' egészét az önmagában­ egységtől. Megfosztanók a'második fokot az ön­magávali megegyezéstől; mert ama' kivülről bevitt elv, posi­tiv minőségénél fogva, épen olly elemeket foglalna magában, mellyek ellen a'negativismus folytonosan küzd. Megfosztanók a' negativismus' egészét az önmagábani egységtől, mert a' ne­gativ philosophia, mint tanegész, elutasíthatlanúl követeli, hogy benne mindenik alárendelt foknak érvényűltsége a'vala­mennyi fokot átható fő elvnek érvényességén alapuljon. Nem idegenszerű oltvány gyanánt bevinni, hanem az első fok' mi­voltából belülről kell tehát azon elvet kifejteni, melly a' máso­dik fok' valamennyi mozzanatának viszonylagos értéket köl­csönözzön. Hogyha e' kölcsönözés a' maga tisztaságában sike­rül , az is ki fog aztán világlani: váljon a'gondolkodó én egy magasabb fokról képes-e az általános igazság'megismerésére vagy nem. Kellő tájékozás végett pillantsunk ez­úttal egy kissé visz­sza az első fokon adottakra. Ama' fok' elvét az alanyi, vagy jelzőkben szólva, az ön­kényleges gondolásban, módszerét a' külső viszonyításban, eredményét pedig a'viszonylagos igazságban találtuk föl. Az önkényleges gondolásnak a' szükségképi gondolás, a' külső viszonyításnak a' belső viszonyítás, a' viszonylagos igazságnak az általános igazság létetik ellenébe. Mikből az látszik minden más előtt következni, mintha a' negativismus'második fokának elve a' szükségképi gondolásba volna helyezendő. De hogyan fejthetnénk illyés valamit elő e'fokból, miután bizonyos, hogy annak valamennyi oldalát esetlegesség jellemzi? Lássuk. Különösen három pontra kellett ott ügyelnünk: az én, a­

Next