Magyar Academiai Értesítő, 1856 (16. évfolyam)

Számok - 1856 / 8. szám

450 HORVÁTH CYRILL. határozottsággal űzi. Az ily határozottságbani fogyatkozott­ság miatt kelle már többször hallanunk, hogy a meghaladt fok, a szerkezetében talált hiánynál fogva, másonnan várt kiegészítést. E kiegészítés aztán az új foknak lön feladatává. És ez így ment egészen a harmadik fokig, mely itt legfőbb, következőleg az előbbieknek kiegészítője gyanánt tűnvén föl, ama lerontó irányt is határozottabban érvényíten­i, melyet amazok, kirívó egyoldalúságaik miatt, nem birtak megte­tőzni. Nyilván van ezek után, miszerint az egyoldalúságon túlemelkedő harmadik foktól az észszerűséget sem lehetne min­den ellenmondás nélkül megtagadni. Mert ha őt illeti e helyen a fejlődési legfőbb polc, úgy ő, tulajdon elvének uralmasít­hatása végett, mindazt felölelendi és érvényesítendi önmagá­ban, a­mi az előbbi fokokon keresztül igazolva jön. És ehhez neki teljes joga is van. Sőt legkisebb sincs, nem is lehet ahhoz joga, mondhatná itt az oly egyén, ki a harmadik fokot, az iménti ok miatt, épen nem találja észszerűnek. S így fog ez ügy érdekében okoskodni: h­a a negativismusnak természetében van a posití­vum lerontása, a bölcsészeti rendszerezés meg csupán azt érvényesítheti mint szükségképi mozzanatot, a­mi positív jellegű , lehetetlen kiáltó ellenmondás nélkül állítani, hogy a negativizmus találhat a maga körében valamit, a­mit felölelhetne és szükségképi mozzanat gyanánt érvényesíthetne. Ha pedig csakugyan találna olyasmit , akkor annak ott­ léte nem a leron­tásban gyönyörködő negativismusnak, hanem az őt hiányosan kezelő philosophusnak tulajdonítandó. Két ítélet áll itt egymással szemközt, az egyik igenel, a másik tagad. Az első jogot említ, melynél fogva a harma­dik fok mindazt egyesítheti és érvényesítheti saját körében, a­mi az előbbi fokokon keresztül igazolva jön, a másik e jogot kereken tagadja. Az egyik a negativizmust tartalomra nézve annál gazdagabbnak a másik annál üresebbnek mondja, minél magasabb fokáig vergődött fel a fejlődésnek. Hogy a közön­séges gondolkodásmód e két ítélet közel inkább szít a máso­dikhoz mint az elsőhöz, mindenki tapasztalhatja Azonban az ellenkezőt állítók száma sem csekély. A pro et contra úton

Next