Magyar Academiai Értesítő, 1856 (16. évfolyam)
Számok - 1856 / 8. szám
450 HORVÁTH CYRILL. határozottsággal űzi. Az ily határozottságbani fogyatkozottság miatt kelle már többször hallanunk, hogy a meghaladt fok, a szerkezetében talált hiánynál fogva, másonnan várt kiegészítést. E kiegészítés aztán az új foknak lön feladatává. És ez így ment egészen a harmadik fokig, mely itt legfőbb, következőleg az előbbieknek kiegészítője gyanánt tűnvén föl, ama lerontó irányt is határozottabban érvényíteni, melyet amazok, kirívó egyoldalúságaik miatt, nem birtak megtetőzni. Nyilván van ezek után, miszerint az egyoldalúságon túlemelkedő harmadik foktól az észszerűséget sem lehetne minden ellenmondás nélkül megtagadni. Mert ha őt illeti e helyen a fejlődési legfőbb polc, úgy ő, tulajdon elvének uralmasíthatása végett, mindazt felölelendi és érvényesítendi önmagában, ami az előbbi fokokon keresztül igazolva jön. És ehhez neki teljes joga is van. Sőt legkisebb sincs, nem is lehet ahhoz joga, mondhatná itt az oly egyén, ki a harmadik fokot, az iménti ok miatt, épen nem találja észszerűnek. S így fog ez ügy érdekében okoskodni: ha a negativismusnak természetében van a positívum lerontása, a bölcsészeti rendszerezés meg csupán azt érvényesítheti mint szükségképi mozzanatot, ami positív jellegű , lehetetlen kiáltó ellenmondás nélkül állítani, hogy a negativizmus találhat a maga körében valamit, amit felölelhetne és szükségképi mozzanat gyanánt érvényesíthetne. Ha pedig csakugyan találna olyasmit , akkor annak ott léte nem a lerontásban gyönyörködő negativismusnak, hanem az őt hiányosan kezelő philosophusnak tulajdonítandó. Két ítélet áll itt egymással szemközt, az egyik igenel, a másik tagad. Az első jogot említ, melynél fogva a harmadik fok mindazt egyesítheti és érvényesítheti saját körében, ami az előbbi fokokon keresztül igazolva jön, a másik e jogot kereken tagadja. Az egyik a negativizmust tartalomra nézve annál gazdagabbnak a másik annál üresebbnek mondja, minél magasabb fokáig vergődött fel a fejlődésnek. Hogy a közönséges gondolkodásmód e két ítélet közel inkább szít a másodikhoz mint az elsőhöz, mindenki tapasztalhatja Azonban az ellenkezőt állítók száma sem csekély. A pro et contra úton