Magyar Academiai Értesítő, 1856 (16. évfolyam)
Számok - 1856 / 3. szám
MAGYAR ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. XVI. Év. 1856. III. Sz. SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTŐS KERESZTÉRŐL MINT AZ ORSZÁG CÍMERÉRŐL. PODHRADCZKY JÓZSEFTŐL. Előterjesztetett az akad. april 28. 1856. A magyar történetben alig van bonyolódottabb tárgy a sz. István kettős kereszténél ; így áll még ma is a kérdés : ki, és mikor kezdett nálunk kettős kereszttel élni? A mennyi az író, csaknem annyiféle a vélemény , ezért terjedelmesebben kell hozzá szólanunk, s e kérdésen kezdenünk : minő címerök volt a pogány magyaroknak? Erre határozottan felelnek krónikáink: hogy Sas volt, mit ők Turulnak neveztek ; ez látszik a bécsi Képes Krónikában P.I. Cap. 13.14. P. II. initio, et Cap. 2. 3. 26. írott verteken: „Ipse quoque Attila Rexi suis quoque bellicis pro Insigniis, tum in Scuto, tum in Vexillo, Avis imaginem, ad modum Asturis depictam, Coronam in capite habentem gestari faciebat. Haec quidem Insignia, per Hunnos sive Hungaros, usque ad tempora Geysae, filii Ducis Taxon, gestata fuere." P. I. Cap. 13 '). ') Annak okát, hogy közíróink a magyarokat a kunokkal egy nemzetnek tartják, atyáink pogány vallásában kell keresni; mert Plato szerint de Legg. L. V. azonegy nemzet istenek száma szerint volt fölosztva, s mindegyik fél arról az istenről nevezteték, kinek gondviselése alatt élt. „Partem quamlibet suo consecrare Deo, Tribumque ipsam (az ő nevéről) vocare." A magyar nép a VII bujdosó száma szerint volt fölosztva. Ez ACAD. ÉRT. 1856. III.