Magyar Akadémiai Értesítő, 1858 (18. évfolyam)
ÉRTEKEZÉSEK - Philosophiai és társadalmi tudd. osztályai - A positiv és negativ philosophiáról, Horváth Cyrilltől. VII.
A POSITÍV ÉS NEGATÍV PHILLOSOPHIÁRÓL. 123 látható, miszerint az önmagát ily módon érvényesítő eszme mozgása valódi életmozgás. Háromról történt említés : az uralkodandó eszméről, az alárendelendő mozzanatokról és az uralkodás érvényesítésének helyéről. Az uralkodandó eszme az általány eszméje, az alárendelendő mozzanatok a lét és gondolás, a hely az észszerű ismerés köre. Hogy azonban tisztán megérthessük, vajon az általány, az észszerű ismerés körén belül föl van-e arra jogosítva, hogy a létet és gondolást úgy áthathassa, amint azt a bölcsészet országának törvényei parancsolják : tárgyaljuk itt egy kissé a) az általány fogalmát, b) az eddigi positivismus és negativismus fejteményeit, c) az észszerű ismerés mivoltát. További okadatolás nélkül is világos ezek után , hogy az iménti pontok helyszerű átnyomozása büry leend egyszersmind azon állásponthoz , melyről a kitűzött feladatnak ügye is más színben álland előttünk. Pontjaink sorában első az általány. De mi tulajdonképen az általány ? A philosophiának egész történetét elő kellene adnunk, mondja Weisse, ha az általány fogalmát, fejlődésének valamennyi fokával együtt, szellemünk elé akarnak állítani. Az általány eszméje legfőbb föladat a philosophiában, azon föladat, melynek minden oldalú megfejthetése végett a philosophia szünet nélkül fáradozott. Ha elfogulatlanul mélyedünk bele a keleti philosophiába, ott látjuk őt uralogni; ha a hellen philosophiának többféle álláspontról és többféle irányzatban mozgó életét vizsgálgatjuk, fogunk vele találkozni ; ha a középkori, alárendelt bár, de mégis nagy befolyású philosophiát nyomozgatjuk, szembe ötlendik mindenfelől; ha végre az újabbkori, főleg a német philosophia mélységét irányszerű kitartással és bármily elmebeli szögletességtől tisztán átbúvároljuk , azt fogjuk találni, hogy az ész világa sehol sem volt ezen eszme által oly rendszeresen fölvilágosítva , mint épen a németeknél. Különbözők ugyan az elnevezések, melyek alatt az általány eszméje föltárult, de nem az elvontan vett nevek, hanem a hozzájuk csatolt gondolatok teszik azt, ami a bölcseleteket hatályosítja. Foganatot eszközlek mind a mellett az elnevezések is , mert olykor leg-