Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)
Philosophia - A positív és negatív philosophiáról. VIII. Horváth Cyrill
899 A MAGYAR NYELVÉSZKEDÉS KÖRE. meggyőződtem, hogy a magyar tek (mely tenni gyöke) keményebb ejtéssel teli, a honnan tekélni, tökélni, megtökélni perficere (1. Magyar Nyelvemlékek 1. köt. Judith 13, 7 , hol tökélletted meg mitedet? ubi fecisti opus?) ebből lesz belképzéssel takács általában a. m. tixtcov készítő, aztán kiválólag szövetkészítő. A finnben : teeu, tehdä, eszthben : te, tegrjemä, lappban : takket tenni, és takko opus, labor. Ami a takar gyökét tak illeti, az is minden indogermán nyelvekkel közös, így görög гттеую , <m£w, (Tttyri, latin : tego, texi, tectum, tegula, toga, tugurium. Ó-német : dali, új-német Dach, ó-német : talian, dachan, új-német : decken. Hogy már most fejtegetésem eredményét röviden összefoglaljam , hasonlító nyelvészkedésünk körét és feladatát én úgy látom megállapítandónak, hogy 1. Hasonlítgatásainkban az áltaji nyelveken kívül a sémi és indogermán nyelvekre is kiterjeszkedjünk. 2. Hogy a hasonlításokban, különösen a mennyiben azok az áltajira is vonatkoznak, a szóknak elébb érzeményi, azután hangtani oldalát tekintsük, más szóval, hogy a hasonlítással a szócsaládosítást folyvást összekössük. A POZITÍV ÉS NEGATÍV PHILOSOPHIÁRÓL. HORVÁTH CYRILL rt. VIII. Értekezésünk utolsó szakaszának egyik mondata szerint jelenleg immár a philosophiai ésszerűségnél vagyunk. Az elért állomás valódi nyeremény, de azért koránsem állíthatni , hogy feladatunk ügyében végczélosan érvényezett is. Hogy ilyenné lehessen, az elért állomást oly állásponttá kell magasítanunk, melyről az ésszerűségnek valamennyi oldala tisztán megismerhetővé váljék. Ez lesz azon álláspont, melyről a későbben fölmutatandó bölcseletek alaposságának átérzése után az eddig fölmutatott bölcseletek mivoltosságát is kellőbb világosságba hozhatjuk. Át fogjuk látni, hogy mindaz, amiről az eddigi szakaszok értekeztek, sem tartalomra sem