Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)
Számok - 1859 / 8. szám
A MÁSSALHANGZÓKRÓL ÁLTALÁN. 667 Latin nyelvvel közösek: takar tegir, takács textor, tapint tangit, tart durât (dauert, terwá), tetu, tenyér tenar , törgöl töröl, tert tergit, tétováz titubât, tok tegmen (toxoç), tol trudit (trudit), tombol tumultuatur, torok átvetve guttur, torony turris, törzsök truncus, tombácz tumulus , tMrbokol stírbat aquam , termőig termes, turó tyros, tarkó turótarkó tyrotariehos, tiszafa taxus, tarul tMJ'tur, túr turzos, turget,Magidus. b) szs. S, kemény, sancsa, sanda, félre, görbén, mintegy csáléra néző, sánta, sántikál, sántít, félre biczegve lép , ita, tántorog, tántorít ; se, tagadó közszó, sem, senki, sehol, sehová, semerre, semily, sehonnai, sincs ; mélyh. se , sehol, sohonna , sem si, seet v. siet, seb sebes, sebbellobbal, sajin (gyors; sé v. sí, hangút, séd, sió, sír, sirat, siralom, siránkozik, sivalkodik, sikat, sikolt, sivít, síp, sipít ; só, sós, sóz, sótalan ; sii, elvont gy. sül, süt, sütemény ; sii v. süv, sógor v. sógorasszony ; sú, hangút, súg, súgás, sugal, sugatag, sudam , sudamlik, saj, sajka, sajkás (talán: hajka, hajóka?) vö. suh, saj , sav, sajmeggy, sajt, sajtalan ; saj, kedélyhang, sajnál, sajnálkodik, sajnos, sajog, sajgat, sajlódik, sajlódtat; saj = sej, szaglási hang, sajdít, sejt (odoratur) ; saj — saj, sajt, sajtó, = sajt, sajtó, sutó ; saj, saját, sajátít, sajátság, homályos eredetű (seját ?) sad = sed, hadhed, sadar, seder, hadar, heder ; sal, hangut, salap, salapos ; sal — szal, szál, salang, szalag, salangos, szalagos ; sáli , sáv, sáholy, sávoly; sáholyos, sávolyos ; sám — tám, sámfa, bőrfeszítő, föltámasztófa ; sany ,seny, sannyad, sennyed, sennyedék ;