Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)

Számok - 1859 / 8. szám

A MÁSSALHANGZÓKRÓL ÁLTALÁN. 667 Latin nyelvvel közösek: takar tegir, takács textor, tapint tangit, tart durât (dauert, terwá), te­tu, tenyér tenar , törgöl töröl, ter­t tergit, tétováz titubât, tok teg­men (toxoç), tol tru­dit (trudit), tombol tumul­tuatur, torok átvetve guttur, torony turris, törzsök truncus, tom­bácz tumulus , tMrbokol stírbat aquam , termőig termes, turó tyros, tark­ó turótarkó tyrotariehos, tiszafa taxus, tarul tMJ'tur, túr turzos, turget,­­Ma­gidus. b) s­zs. S, kemény, sa­n­csa, sanda, félre, görbén, mintegy csáléra néző, sánta, sántikál, sántít, félre biczegve lép , i­ta, tántorog, tántorít ; se, tagadó közszó, sem, senki, sehol, sehová, semerre, semily, sehonnai, sincs ; mélyh. se , sehol, sohonna , se­m si, seet v. siet, seb sebes, sebbellobbal, sajin (gyors; sé v. sí, hangút, séd, sió, sír, sirat, siralom, siránkozik, sival­kodik, sikat, sikolt, sivít, síp, sipít ; só, sós, sóz, sótalan ; sii, elvont gy. sül, süt, sütemény ; sii v. süv, sógor v. sógorasszony ; sú, hangút, súg, súgás, sugal, sugatag, sudam , sudamlik, saj, sajka, sajkás (talán: hajka, hajóka?) vö. suh, saj , sav, sajmeggy, sajt, sajtalan ; saj, kedélyhang, sajnál, sajnálkodik, sajnos, sajog, sajgat, saj­lódik, sajlódtat; saj = sej, szaglási hang, sajdít, sejt (odoratur) ; saj — saj, sajt, sajtó, = sajt, sajtó, sutó ; saj, saját, sajátít, sajátság, homályos eredetű (se­ját ?) sad = sed, had­hed, sadar, seder, hadar, heder ; sal, hangut, salap, salapos ; sal — szal, szál, salang, szalag, salangos, szalagos ; sáli , sáv, sáholy, sávoly; sáholyos, sávolyos ; sám — tám, sámfa, bőrfeszítő, föltámasztófa ; sany ,­seny, sannyad, sennyed, sennyedék ;

Next