Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)
Számok - 1859 / 2. szám
AZ ÖNHANGZÓK RENDSZERESSÉGE A GYÖKSZÓKBAN. 91 ana anya szókkal egy eredetű, valamint az aty báty, atya bátya; ápol, régen mindig apol; árpa arpa, törökül is igy ; árva, a latin orbus és orphanus hasonlatánál fogva arva árva ; bába baba ; csámcsog csámcsog ; csácsog csacsog ; dádé, dadé ; dágvány dágvány ; davokkol davokkol, devernyál tivornyál röviden; fátyol patyoló ; hál az alik gyöktől; ház haza ; kárpit kárpit; lágy meleg, langy víz; láng lang langaló; száguld száguld ; válik és válik a valag gyöke ; továbbá az úgynevezett ékvesztők : sár sarat; nyár nyarak; madár madaras ; sudár sudarat ; bogár bogarak ; gunár, hinár, pohár, szamár, agár, kosár, kanál stb ; éhes édes ; énen ; éver ; csel csel, és es ; kéj hej haj ; két kel ; lék lek, lik lyuk ; lélek leik ; méltó méltó ; néha néha ; négy negyed ; példa példa ; rég rege ; szép szebb ; szérdék szerdék ; vész vesz, és ezen ékvesztők : ég egek ; ér eret ; ész eszes ; bél kelet ; dél, dér , fél felek ; héti jég, két kettő ; kéz, légy legyes ; mész, nyél nyelek ; név, rézi szél szelet ; szén, tér terek, terül, terít ; név, tél, tél, nehéz, kerék, gyökér, kötél, fenék, cserép, közép, csigér, levél, egér, szekér, tehén, veréb ; óid old ; ólom az olvadástól ; órj orr ; ór orr ; oltalom oltalom oltalom ; ór ov ; csónak csanak ; jóg jog ; hóid hold ; hóri hori ; koh koh ; koldus koldus ; kotyog kotyog ; nyólcz nyolcz ; pólya bulya ; rovok rovok ; tóid told ; ö ön,ós ös; börö bör bor bor, mert a testet borítja, honnan börde szeméremfödő ; gödény gödény, gőböly göbe ; gőg guga ; kör kör stb. b) Melyek fölcserélődnek, ú. m. á és é : ár áru, ér, bér, érdem, érték, mint a német waare, werth, würde, vagy a latin merx, mere es, meritum ; válik fel ; láb lép, lábró lépte, lépcső ; láz rézeg ; nász nész nősz ; nyár nyém ; sár, Somogyban csér; sáros cséros ; tár tér ; tá té, tár tér ; vás vés ; vázna vézna csáp csép ; kászolódik készülődik ; kákics kékecs ; ványad vén; zsámoly sémely ; Ó, é , és ej , ev, ú. m. bö bé bév ; cső csé csév ; fö fé fej ; nő né nej ; hö hé hev ; vö vej ; bőg bég ; gőg gége ; lötye létye, híg leves sár ; lőre lőre (letykóféle rosz bor); pőcz pécz; ó és ő, ú. m. hó! hö! és ös ; óta őte; hóka béke ; hóbolygó hőbölygő. Ily váltakozás uralkodik a pársejtes á é, és ó ö ragok között is. 6*