Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 2. kötet, 1861
Számok - 1861 / 3. szám
264 STUDENZ JÓZSEF, 3 év alatt egybe érkezik vele. 49. Kattar azalatt Pannoniába kelvén, Tulna városánál a Dunán át akar kelni. A két király erről kémei által értesülvén, ugyanoda vonul, a tulnai térségre. 49. Kattar tehát oda érvén, a Duna partján megszáll. Látván, hogy azok a Dunán való átkelését nem várják, az éjjel átkel és megtámadja. A két ellenséges sereg egymást meg nem különböztethetvén, maga magát öldökli, míg reggel fölismervén tévedésüket, az éjjeli támadók ellen állanak (50.). Egész napig tart a viadal, hol egy időben Kattar fáradt seregével kénytelen visszavonulni, de aztán újra folytatja a csatát. Estve mind a két sereg megpihen ; a pannóniai német sereg 210,000-et vesztett, Kattar serege 125,000-et (51.) Másnap Kattar megint támad, és Matrinusz is elesik ; Tetrikusz pedig estve kevesedmagával elszalad. (Az nincs meg, hogy a nyilvasat hordja homlokában.) Magyar maradt 47000. Kattar aztán Szikambria trónját elfoglalja, s meghal nem soká. (52—53.) A bégek megválasztják Atiluszt (!) királyul, kinek testvére Buda. Atilusz alapítja majd új székvárosát, „Etil" a mi Budin (= Buda). Testvérét Budát erdélyi bánná tette vala. (1 54.) Azalatt Bécsben Tetrikusz, hogy megtarthassa még lázadós bégjei ellen is birodalmát, barátságra lép Atiluszszal. Legottan kezd Atilusznak jó tanácscsal szolgálni, hogy ha Frank és Németországot akarja elfoglalni, Szuluvinen (más helyet : Szilavin, Szalavin — Slavonia) kell kezdeni. Atilusz roppant sereget gyűjt: 441,000 embert, közte 130,000 gyalogot. Kr. után 402. esztendőben foglalja el Szuluvint. Buda maradt mint kaim-makam (helytartó.) (1 55.) Atilusz nagy tanácsot tart, s kérdi, merre induljon legelőbb, hogy Németországot legsikeresebben meghódítsa. Tetrikusz javasolja először Bécs elfoglalását, (noha maga Bécs királya !), s hosszabb beszédben támogatja tanácsát II. Sándor példájával, ki itt még egyszer előkerül, hogy Pannónia meghódítása után, Bécsből indulva Német- és Frankországokat megvette. (II. Sándornak van egy Perszuz nevü vezírje, ki aztán Szak'iz (Xiog) várát alapítja). (Az itt beigtatott versek végén szerencsét kiván Szulejmánnak Bécs ellen való járatára.)— Azután ünnepélyes lakoma foly. Közben Atilusz