Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 5. kötet, 1865
1865 / 1. szám - A Köteles Rész. Székfoglaló értekezés. - Suhayda Jánostól
4 SUHAJDA JÁNOS, de tűz, daczára hivatalos teendőim halmazának, a megtisztelő bizalom által serkentett gyönge erőim és tehetségeim mérvéhez képest az isteni gondviseléstől remélt istápolás mellett megfelelni hátralévő életem szilárd feladatául tekintendőm. Az alapszabályok 32. §-nak megfelelőleg székfoglaló értekezésem tárgyául a vagyon feletti szabad intézkedésnek, s illetőleg a végrendelkezési szabadságnak az u. n. köteles vagyis törvényes osztályrész általi korlátolását választani, előbocsátván a tulajdon és tulajdonjog fontosságát, az állam e körüli intézkedéseinek mozzanatait, érintve annak más nemzetek régi és újabb jogrendszereiben jelentkező fenállását és jogi természetét, honi jogrendszerünket, mely annak ági intézményeink közé tett felvételét megelőzte, az indokokat, melyek alapján, és a módozatokat, melyek mellett hazánk jogrendszerében is érvényre emeltetett. 1.§. A tulajdonszerzési vágy az ember természetének és ösztöneinek kifolyása lévén, egyeseknél úgy mint a családoknál és nemzeteknél, az emberiség bölcsőjétől kezdve, korunkban is hatalmas mérvben jelentkezik, sőt az anyagi érdekek kényszerítő hatalma alatt mindinkább fokozódik. A művelődés alsó fokán álló ember a tulajdont csak a puszta önfentartási szempontból tekinti, a polgárosodásban előhaladt azonban a tulajdon eszméjéhez nem csak pillanatnyi anyagi szükségeit, hanem magasabb erkölcsi illetőleg családi és polgári érdekeit is köti, amennyiben állásából folyó s jól felfogott kötelmeinek teljesítését tulajdonszerzés, megtartás, és hátrahagyás által látja nagyobb mérvben eszközölhetőnek. Az egyéni tulajdonnak úgy egyéni, valamint társadalmi hasznossága ébresztette a társadalmat illetőleg a törvényhozást a tulajdon, és tulajdonjog körüli intézkedésekre, melyek a) Törvényes osztályrész. Országbírói értekezlet Anyagi rész. I. 7. §. a római jog szerint „portio legitima) vagy „ legitima" a német törvénykönyvekben „Pflichttheil ".