A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1867 (1. évfolyam)

1867 / 1. szám

, és akármikor lépjen elő a pártolás vagy ellenzés, sem ez sem amaz nem szűkölködik alkalomszerű bizonyítékok nélkül. Hogy minek és miféle forrásból eredtek legyen a bizonyítékok, annak tüzetes átvizsgálása és megítélése nem mindenki dolga. De különösen nem azoké, kik a bizo­nyítékok puszta tudomásul való vételével is beérik. A szóban forgó tételek közöl az igenlő azoké, kik a philosophiai módszerekre nézve meg vannak immár nyugtatva; a tagadó ellenben azoké,kik nincsenek megnyugtatva. Amazok szellemi állapota a methodolo­giai eligazodottságban, emezeké a meth­odológiai eligazodatlanságban áll. Amazok meg vannak nyugtatva, mert ismereteik valamennyi szempont irányában kielégítők ; emezek nincsenek megnyugtatva, mert ismereteik valamennyi szempont irányában nem kielégítők. Mivel pedig az ismeretek csak akkor lehetnek teljesen kielégítők, ha a czélirányosan szükségelt tökélyekkel már elláttattak : azt kell gondolnunk, hogy az egyik a kérdé­ses ismeretekben föltalálja immár a czélirányosan szükségelt tökélyeket ; a másik ellenben nem találja még föl azokat. Melyek azon tökélyek ? Az előadottak után ki nem kerülhető e kérdés , úgy látszik mégis, mintha itt a felelet csak úgy válhatnék czélirányosan kielégítővé , ha előbb a felek által érvényesíttetni szokott bizonyítékokkal megismerkedünk. 2. §. Bizonyítékok. 1. Az első vagyis az igenlő tétel pártolóinál a következő gondola­tok találhatók : a) A philosophia belsőleg összefüggesztett ismeretekből álló egész azaz tudomány lévén, semmit sem nélkülözhet azokból, a­mik az általán vett tudomány lényeges mozzanatait teszik. Ilyenek a tartalom és a forma. b) A philosophia legfőbb tudomány. Ebből szükségképen folynak a következők : a) a tudomány eszméje a philosophiában és a philosophia által valósítja meg saját fejlődésének legmagasabb fokát; b) a philosophi­án belül mindaz igazolást nyer, a­mi az egyes tudományokban előtét; c) a philosophia valamennyi mozzanatára nézve maga tartozik önmagát igazolni. c) Az egyes tudományok tartalom és forma tekintetéből szoktak egymástól különbözni. Az egyes tudomány tartalmát egy olyféle fogalom fejezi ki, mely alap arra nézve, hogy a tudományban előforduló tantéte­lek ugyanannak részeivé váljanak. Az ily alapfogalom az illető tudomá­nyon belül mindig előtét. d) Az egyes tudomány formája azon módszertől függ, mely által a tudomány a benne foglalt tanczikkeket előrejti és egybeköti; a módszer meg azon tartalomtól függ, mely a tudományban érvényre jutott : h­a tehát a tartalmak különbözők, különbözők lesznek a módszerek is. Ez az ok, amely miatt az egyik tudomány módszerét a másikba nem lehet önkény szerint bevinni. Mivel azonban az egyes tudomány a maga módszeréről sohasem képes számot adni, az rá nézve mindig előtét.

Next