A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1869 (3. évfolyam)
1869 / 1. szám
éjszakra levő kisebb szigetek, már a szorosabb értelmében vett Japánon kivül esnek. Ennek kiterjedt mintegy 5300 m mlid, lakosainak számát 25—30 millióra teszik.Mind a nagy szigetek, mind a környező alszigetkék , vulkáni eredetűek ; ezt tanúsítják a részszint még most is működésben levő, részint már elhamvadt tűzhányók, gyakori földrengések, hévforrások stb. s a szaggatott partok meredeksége. Az országnak tengeri,égalja van, a mérsékleti változások nem igen nagyok és hirtelenek. Általában az időjárás nagyon kedvez a növényzetnek. Japán arról nevezetes, hogy rajta a forró, mérsékelt és hideg földövek növényei csodálatos módon találkoznak ; a pálmák, ciadeák, harasztok, kryptomeriák, bambuszok a legkülönbözőbb lombos és tűlevelű fákkal és bokrokkal együtt díszlenek. A kamelliák, azaleák, és sok más virágok s dísznövények Japánból kerültek hozzánk. A gabnák, gumós és gyökeres növények, valamint sokféle gyümölcsfák is díszlenek Japánban, s a benszülöttek nagy gonddal mivelik földjeiket, kertjeiket és ligeteiket. Japán népessége általában két fő osztályra, a kiváltságos nemességre s az engedelmeskedő és dolgozó népre szakad. A kiváltságos osztály egyszersmind a vitézlő rend, és a földbirtokot hűbérben bírja. Az előkelő földbirtokosok daimióknak neveztetnek , ezek részint nagyon gazdagok, a leggazdagabb daimio évi jövedelme 25—30 millió frank. Az első és leghatalmasabb daimjo a sziogun vagyis tajkun, ki Jeddóban székel s tettlegesen uralkodik. Az európaiak a legújabb ideig azt vélték, hogy a tajkun a világi fejedelem vagyis császár, s hogy a Kiotóban székelő mikado az egyházi fejedelem vagyis pápa. Hunfalvy kimutatta, hogy e felfogás tévedésen alapszik, s hogy a jogszerinti uralkodó a mikado, míg a tajkun tulajdonkép annak csak fővezére, helytartója. Részletesebben tárgyalta azután a japáni birodalom államszerkezetét és kormányrendszerét, valamint a különböző néposztályok állását, birtoki viszonyait stb. Römer Flóris 1. t. Egy eddig ismeretlen Coroni-Codexet ismertet, melyet a karácsonyi ünnepek után a bécsi császári mű- és iparmuzeumban kiállítva talált, s melynek tanulmányozását azon intézet igazgatósága legszivélyesebben megengedé. E becses codex, melynek diszítményei a hírneves Attavantes közét gyaníttatják, hajdanra a Zay-Ugróczy könyvtárban volt, jelenleg pedig a prágai egyetemi könyvtáré, hol VIII. II. 73. jel alatt őriztetik. Tartalma ez : Commentarium s. Thomae Aquinatis super librum de Coelo et Mundo. Leveleinek száma 209. A festett czímlapon kivül, csinos kezdőkkel is bír. Bővebb leírását az „ Archaeologiai Értesítő" 4. száma adandja. Ugyanott találta kiállítva a sz. Bene rendű lambachi kolostor könyvtárához tartozó , Dominici prepositi Albensis breviáriumát, melyet Frainciscus dei Kastello idellico de Mediolano festett. A prépost czímere gyakran fordul elő. Érdekesek a magyar nemzeti szentek ünnepei, főleg a festum sanctissimi Regis Stephani. Az aranyozás fénye és a festmények színezése, elevensége miatt meglepő , kár hogy ezen becses és művészeti-