A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1872 (6. évfolyam)
1872 / 1. szám
ö lésével, az osztály figyelmébe pedig ajánlja, hogy midig 1872-ben az Akadémia bármely módon megüli Bessenyei és társai irodalmi fölléptének százados évfordulóját, indítványozza Bessenyei sírjának emlékkövel való megjelölését aláírás útján vagy az Akadémia költségén. Az osztályértekezlet eljárása helyeseltetik, a Bessenyei sírjának emlékkövel való megjelölését illető indítvány pedig az összes ülés elébe terjesztetik. 12. (7.) Olvastatnak az 1871. nov. 23-án és decz. 15-én tartott osztályértekezlet jegyzőkönyveinek 58. és 119. pontjai, melyek szerint Stessel József Bécsből tudósítja az osztályt, hogy Bacsányi János iratai Linzben Koncz Zsigmond cs. kir. főbánya- és erdész-tanácsos birtokába jutottak, ki azokat rendezi s az Akadémiának felajánlani szándékszik. Örvendetes tudomásul vétetvén mind Stessel József, mind Koncz Zsigmond urnak köszönőlevél határoztatik buzgóságukért, melyet Bacsányi János iratai ügyében kifejtettek. 13. (8.) Olvastatik az 1871. decz. 15-én tartott osztályértekezlet jegyzőkönyvének 70. pontja, mely szerint Toldy Ferencz Stessel József levelei által is igazoltnak találván amaz állítást, hogy Bacsányi iratainak egy része a linzi rendőrség levéltárában lappang, indítványozza, keressék meg az Akadémia Bacsányi iratainak a linzi rendőrség levéltárából a m. kir. ministerium útján eszközlendő visszaszerzésére. Az indítvány elfogadtatván, az osztály ez ügyben egyenesen az akadémiai elnökséghez folyamodik. Második akadémiai ülés. A második osztály első ülése. 1872. jan. 8-án. Horváth Mihály r. t. osztályelnök elnöklete alatt. 15. (I). Domanovszky Endre az 1871. nagygyűlésen megválasztott bv. tag felolvassa ily czimű székfoglaló értekezését : „A bölcsészet szükségképen a tudomány." Kivonata ez : Mivel ugy nálunk mint Európa azon nemzeteinél is, kik eredeti gondolkodással biró bölcsészekkel bírnak, a bölcsészet ellen előítéletek uralkodnak, ezen előítéletekre, melyek az újkor szüleményei, irányozza ügyeimet. Ezen előítéletek egyike az, hogy a bölcsészet csak agyrémekkel foglalkozik, s így nem is tudomány. Ha pedig agyrémekkel foglalkozik, úgy képtelen képzeteket terjeszt más tudományokról is s ezért káros. Szelídebb azon előítélet, mely a bölcsészeti vizsgálat jogosultságát elismeri, de mintegy szánakozva néz azon férfira, ki visszavonult magányában szőrszálhasogatásaival foglalkozik. Még kevésbbé elfogultak azok, kik a bölcsészet gyakorlati részét elfogadják ugyan, de az elméletit, mint az életre nézve terméketlent, félre vetik. Végre némelyek a bölcsészeti tudományokat a többi tudományokba szeretnék beolvasztani