A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1888 (22. évfolyam)

1888 / 1. szám

r­ macsik tételében, az Euripides-féle tragikumban, magában foglalja azt a két motívumot, mely a modern drámában egy új drámai műfajnak, a komoly színműnek, képezi alapját. A német sorstragpedia a romantikus iskola nézeteiből fejlődvén ki, semmiféle összefüggésben se áll a Sophocles­féle sorstragoediával. Aeschylus, örök időkre érvényes tragikuma daczára, hatás tekinte­tében, elszigetelten áll, mert rendkívül nagyszabású és hatalmas drámai technikájában nyilvánuló művészete túlságosan egyéni. Sophoclest a görög nemzet legnagyobb tragikusának tartotta, mert sors-tragikuma és párat­lan harmóniájú technikája folytán művészete nemzeti. Euripides leg­állandóbban hatott az ó- és újkorban egyaránt, mert a legmélyebb és legerősebb szenvedélyek élethű rajzát adó művészetében kiválóan meg­van az általános emberi. Sophocles és Euripides mutatnak ugyan haladást Aeschylussal szemben a drámai technika bizonyos pontjaiban, minek a cselekvény és a jellemzés művészete, de mindent összefoglalva, általános költészeti szempontból. Aeschylus geniusa a legnagyobb. Az értekezés bírálatra adatván, tagsági oklevelének kiadása határoztatik. 15. Barna Ferdinánd 1. t. «A zaordva nép lakodalmi szokásai részletezése és egyeztetése a magyar nép hason szokásaival» czím­ű értekezését adja elő. Bírálatra adatik. II IGAZGATÓSÁGI ÜLÉS. 1888. január 28-án. THEFORT ÁGOSTON akad. elnök úr elnöklése alatt. 1. Az Akadémia elnöke bemutatja az Akadémiának a Magyar Földhitelintézet által 1887. deczember 31-én lezárt vagyonmérlegét, nyereség- és veszteségszámla kivonatait, továbbá az Akadémia értékpapírjai, alapítványai, bevételei, kiadásai, s a befolyt alapítványok és hagyományok felől a Magyar Földhitelintézet által készített kimutatásokat. A számadások megvizsgálására Stoczek József másodelnök, gr. Széchenyi Béla és Zichy Antal igazgató tagok kéretnek föl. 2. Az Akadémia elnöke bemutatja jelentését az Akadémia vagyonának állásá­ról. 1887-ik évi bevételei és kiadásai felől. I. Az Akadémia vagyona 1887. végén. A Magyar Földhitelintézet által 1887. deczember 31-én lezárt vagyonmérleg az Akadémia vagyonának jelentékeny gyarapodását tünteti föl. 1886. deczember 31-én volt 2.123.647 frt 91 kr. 1887. deczember 31-én volt . . 2.212.249 frt 56 kr. Tehát a szaporodás 88.601 frt 65 kr. 1. Mind a két tételben az Akadémia palotájának és bérházának értéke egy millió forintban van fölvéve. 2. Az Akadémia egyéb ingatlanaihoz járult a Zsivora-hagyatékhoz tartozó illinyi birtok Nógrádban, 14,000 frt értékben.

Next