Akadémiai Értesítő, 16. kötet (1905. évfolyam)
1905 / 12. szám
Folyóiratok, szemléje. 671 azután a szlavóniai magyarságot és különös helyzetét tárgyalja személyes tapasztalatok alapján. — Joób Lajos Millerand műve czimű ismertetését befejezi. Návay Lajosi mezőgazdasági munkás- és cselédpénztár czímmel az 1900 : XVI. és 1902 : XVI. törvényczikkekkel elért eredményeket ismerteti. Szerző néhány szóval megemlékezvén a pénztár szervezetéről, illetve a pénztár általános igazgatásáról, áttér a pénztárral eddig elért eredményekre, melyeket kielégítőnek mond, jóllehet még távol vagyunk attól, hogy a mezőgazdasági munkások és cselédek biztosítása általánosnak volna mondható. — Ezután Patapenko orosz író A maga emberségéből czimü regényének hetedik közleménye következik Ambrozovics Dezső fordításában. — A költemények között találjuk Lévay József Csermely czimü eredeti versét és Heine A sellők czimü költeményét Lehr Albert fordításában. — Szabó Károly Sand George társadalmi eszméit ismerteti hátrahagyott művei alapján. — Egy névtelen író Az akadémiai pályadíjakról czímmel a hírlapi támadásokkal szemben védelmébe veszi az Akadémiának a pályadíjak ügyében tanúsított eljárását. — Az Értesítőben Jörgné Draskóczy V. : Versek, Poestion , Eislandblüthen, Bruntière : Histoire de la littérature française classique 1515—1530. (Horváth Jánostól) czímű munkák vannak ismertetve. A füzetet az új magyar művek jegyzéke zárja be. Ugyane folyóirat augusztusi füzetének tartalma. Farkas László a vöröskereszt egylet hódmezővásárhelyi fiókjának jubiláris ülésén .1 nő az egészségügy szolgálatában czímmel tartott felolvasását közli, melyben arról értekezik, hogy mi szerepe és feladata lehet a nőknek a családban és a családon kívül az egészség megóvásában, az egészségügyi ismeretek terjesztésében, s a tisztaság iránti érzék fejlesztésében. — Hegedűs Lóránt befejezi A dunántúli kivándorlás és a szlavóniai magyarságról szóló tanulmányát. Ez utolsó közleményében kivándorlási politikánkat bírálja, szól a szlavóniai magyar telepek gondozásáról s a kivándorlási kutatás eredményéről. Végül a magyar kivándorlás okait, hatását és sürgető gyógyításának módját ismerteti. Szerző szerint népünknek nagy vándorlását nem kötheti le más, mint a kereseti probléma megoldása. A keresetet kettő adhatja meg : a gyáripar és a földbirtok szétdarabolása. — R. Kiss István Magyarok Mária Terézia 1743. évi prágai koronázásán czimű czikkében Radvánszky János néhai kurucz kincstartó két fiának Györgynek és Lászlónak naplója adatait ismerteti. "A két egymást kiegészítő napló jellemző adatokat tartalmaz prágai utazásaikon tett tapasztalataikról, így pl. a magyar főurak, féltve udvari befolyásukat, mindenféle fondorlatokkal megakadályozni iparkodtak, hogy a koronázási ünnepélyeken a köznemesség is nagyobb számmal vegyen részt, ezért kevesebben is jelentek meg, mint várták. Midőn a királynő ennek okát megtudta, bosszankodásának kifejezést is adott. A magyarokat különben mindenütt szívesen fogadták, a királynő férje, az udvari méltó-