Akadémiai Értesítő, 20. kötet (1909. évfolyam)
Előadások és czikkek - Angyal Dávid: Jelentés s nagyjutalomról
Jelentés a pályázatok eldöntéséről. •245 munkája művelődéstörténetünknek hasznos szolgálatot tesz. Téglás Gábor Limes tanulmányai is figyelmet érdemelnek. Az elhunyt Wosinszky Mórnak Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége czímű kötete kiváló munka. Az európai hírű tudós a magyarországi és európai őskor kulturáramlatait vizsgálja e művében szinte lángoló buzgalommal és nagy szakértelemmel. Wosinszky érdemeit nemrég méltatta Ortvay Tivadar, szép akadémiai emlékbeszédében. Réthy László : Corpus Nummorum Hungáriáé czímű kiadványának második kötete is megjelent 1907. E kötet a vegyesházi királyok korát foglalja magában. A munka érdemét már méltatta az 1902-iki nagyjutalmi birálati jelentés. Ez áttekintés befejezése után azokhoz az írókhoz jutottunk, a kiknek munkáiban a kutatói, vagy írói sajátságok oly kiválóságát vettük észre, hogy behatóan tanakodtunk arról, vajon ajánljuk e munkáikat a nagyjutalomra és a Marczibányi mellékjutalomra ? Békefi Remignek két munkája vehető figyelembe. A pásztói apátság Történetének utolsó két kötete 1902-ben jelent meg, a Balaton környékének Egyházai és várai a középkorban 1907-ben. A pásztói apátság történetével befejezte a rend történetírója a cziszterczi apátságok történetét. Békefi munkáiban szeretjük a tényeknek lelkiismeretes tiszteletét. Alig van köteteiben henye szó, adatról adatra halad, hogy tárgyát minél tisztábban s teljesebben tüntesse fel. Érdeklődése a magyar művelődéstörténetre központosul, annak megvilágítására gyűjtött számtalan adatot a legkülönbözőbb levéltárakból. A középkori magyar oktatás története neki köszönhet a legtöbbet, a magyar egyházi, gazdasági történetnek és az építészet magyarországi történetének sok részletét nehéz és fáradhatatlan munkával tisztázta. Takáts Sándornak : A magyar gyalogság megalakulása czímű munkája olyan, mint egy villanyos láng, mely eddig félig világos, vagy egészen sötét térre erős fénysugarat vet. Takáts éveken át gyűjtötte az adatokat e munkára, különösen a bécsi levéltárakban, de másutt is. Egészen új adatok alapján magyarázza meg a magyar gyalogság megalakulását a XVI. században. Leírja a magyar gyalogság szervezetét, hadi szokásait, erényeit és soknemű szenvedéseit kivált a XVII. században. Különösen jeles a naszádosok szervezetének leírása. Takáts igen tehetséges író, bizonyos epikai érzékkel eleveníti meg a múltat. Hamisítatlan magyarsággal ír. Volnának kritikai észrevételeink felfogása és polemikus hangjának hevessége ellen, de ezeket elhallgatjuk az ubi plura intent elve szerint. Takáts kitűnően ismeri a XVI. s XVII. századi magyar művelődéstörténetet. Gazdag gyűjteményét bizonyára még több munkában fogja érvényesíteni. Ez a munkája is csak első résznek tekinthető, noha magában is önálló, de nemsokára követni fogja