Akadémiai Értesítő, 20. kötet (1909. évfolyam)

Előadások és czikkek - Angyal Dávid: Jelentés s nagyjutalomról

Jelentés a pályázatok eldöntéséről. •245 munkája művelődéstörténetünknek hasznos szolgálatot tesz. Tég­lás Gábor Limes tanulmányai is figyelmet érdemelnek. Az elhunyt Wosinszky Mórnak Az őskor mészbetétes díszítésű agyagműves­sége czímű kötete kiváló munka. Az európai hírű tudós a magyar­országi és európai őskor kulturáramlatait vizsgálja e művében szinte lángoló buzgalommal és nagy szakértelemmel. Wosinszky érdemeit nem­rég méltatta Ortvay Tivadar, szép akadémiai emlékbeszédében. Réthy László : Corpus Nummorum Hungáriáé czímű kiadványának második kötete is megjelent 1907. E kötet a vegyesházi királyok korát foglalja magában. A munka érde­mét már méltatta az 1902-iki nagyjutalmi birálati jelentés. Ez áttekintés befejezése után azokhoz az írókhoz jutot­tunk, a kiknek munkáiban a kutatói, vagy írói sajátságok oly kiválóságát vettük észre, hogy behatóan tanakodtunk arról, vajon ajánljuk e munkáikat a nagyjutalomra és a Marczibányi mellék­jutalomra ? Békefi Remignek két munkája vehető figyelembe. A pásztói apátság Történetének utolsó két kötete 1902-ben jelent meg, a Balaton környékének Egyházai és várai a középkorban 1907-ben. A pásztói apátság történetével befejezte a rend történetírója a cziszterczi apátságok történetét. Békefi munkáiban szeretjük a tényeknek lelkiismeretes tiszteletét. Alig van köteteiben henye szó, adatról adatra halad, hogy tárgyát minél tisztábban s tel­jesebben tüntesse fel. Érdeklődése a magyar művelődéstörténetre központosul, annak megvilágítására gyűjtött számtalan adatot a legkülönbözőbb levéltárakból. A középkori magyar oktatás tör­ténete neki köszönhet a legtöbbet, a magyar egyházi, gazdasági történetnek és az építészet magyarországi történetének sok rész­letét nehéz és fáradhatatlan munkával tisztázta. Takáts Sándornak : A magyar gyalogság megalakulása czímű munkája olyan, mint egy villanyos láng, mely eddig félig világos, vagy egészen sötét térre erős fénysugarat vet. Takáts éveken át gyűjtötte az adatokat e munkára, különösen a bécsi levéltárakban, de másutt is. Egészen új adatok alapján magyarázza meg a magyar gyalogság megalakulását a XVI. században. Leírja a magyar gya­logság szervezetét, hadi szokásait, erényeit és soknemű szenvedé­seit kivált a XVII. században. Különösen jeles a naszádosok szervezetének leírása. Takáts igen tehetséges író, bizonyos epikai érzékkel eleveníti meg a múltat. Hamisítatlan magyarsággal ír. Volnának kritikai észrevételeink felfogása és polemikus hangjának hevessége ellen, de ezeket elhallgatjuk az ubi plura intent elve szerint. Takáts kitűnően ismeri a XVI. s XVII. századi magyar művelődéstörténetet. Gazdag gyűjteményét bizonyára még több munkában fogja érvényesíteni. Ez a munkája is csak első résznek tekinthető, noha magában is önálló, de nemsokára követni fogja

Next