Akadémiai Értesítő, 20. kötet (1909. évfolyam)

Előadások és czikkek - Angyal Dávid: Jelentés s nagyjutalomról

Jelentés a pályázatok eldöntéséről. •243 A korán elhunyt Léderer Béla összegyűjtött munkái közt nagy készültséggel s éles kritikával írt történeti tanulmányokat és bírála­tokat olvashatunk. Ismét Thallóczy nevével találkozunk, midőn a forrás publicatiók közül ki akarunk emelni egynéhányat. Hodinka Antallal együtt szerkesztette Magyarország melléktartományai oklevéltárának első kötetét, mely a horvát véghelyek oklevéltárát közli 1490—1527-ig. E gyűjtemény második kötetét ugyancsak Thallóczy szerkesztette Áldásy Antallal. E második kötet anyaga Magyarország és Szerbia összeköttetésére vonatkozik a XII. szá­zad végétől a mohácsi vészig. Mind a két kötet nagy gonddal van szerkesztve és gazdag eddig még nem értékesített közlemé­nyekben. Kónyi Manó újra kiadta 1904-ben Beák Ferencz beszé­deinek első három kötetét. Kónyi kiadásának közleményei első­rangú forrásgyűjteményét alkotják az 1867-iki kiegyezés törté­netének. Báró Hornig Károly kiadta Padányi Biró Márton, veszprémi püspök naplóját. A naplóhoz mellékelte Biró jelen­téseit egyházmegyéje állapotáról. Ez a felvilágosító magyaráza­tokkal ellátott kiadás a XVIII. század ötvenes éveire nézve tanul­ságos. Dr. Karácson Imre Evlia cselebi török világutazó Magyar­országi Utazásaiból (1660 — 1666.), nagy értékű két kötetet tett közzé (1904—1908.), magyarázó jegyzetekkel magyar fordítás­ ban. Weber Samu kiadta a Supplementum Analectorum Terrae Scepusiensis III. részét, (Szepesmegyei Tört. Társ. Évk. XI. évf.) mely 1300—1811-ig különösen művelődéstörténeti szem­pontból igen érdekes anyagot tartalmaz. Melhárd Gyula : Somogyvármegye a rendi országgyűlése­ken I. Veszprém 1906. czímü müve az 1790—1812-ig tartott országgyűlések történetét becses és eddig még fel nem dolgo­zott közleményekkel világítja meg. Vajna Károlynak : Hazai Régi Büntetések 1907. czímü két kötetes munkája részint kiadott, részint kiadatlan müvekből közöl érdekes kultúrtörténeti anyagot. A forráskritikai tanulmányok közt megemlítjük Bleyer Jakab : Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szem­pontjából 1902. czímű igen szorgalmas munkáját, mely a Hunya­dyak korára nézve érdekes. Domanovszky Sándor : Kézai Simon mester krónikája. 1906. czímű munkája igen figyelemre méltó nagy gondossága s kritikai módszerének biztossága miatt. Závodszky Leventének : A Szent István, Szent László és Kál­mán korabeli Törvények és Zsinati Határozatok forrásai czímű doktori értekezése méltán keltett figyelmet. Kimutatja a neve­zett törvények forrásait és a függelékben a hiteles szöveget közli becses lectiókkal. Dr. Gombos P. Albin a Középkori Króni­kások czímű vállalatában közölvén Liudprand Történeti Munkái­nak magyar fordítását egy igen alapos bevezetésben tárgyalja Liudprand jelentőségét általános és magyar történeti szempontból.

Next