Akadémiai Értesítő, 31. kötet (1920. évfolyam)
Előadások és czikkek - Angyal Dávid: Válasz a cseh Akadémiának
Angyal Dávid : Válasz a cseh akadémiának. 69 monarchiát a Poroszország elleni háborúba, hogy visszaszerzi Ausztriának az elvesztett németországi suprematiát. Ezért a czélért Magyarország nem akart vért ontani, de azt hiszszük, hogy a csehek sem rajongtak a Habsburgok német császárságának helyreállításáért. Gróf Andrássy Gyula 1870-ben nem Poroszország kedvéért ajánlotta a monarchiának a semlegesség kimondását. Bizonyítják ezt az 1870 július 14-iki koronatanácsban mondott következő szavai : „Ha győzne is Poroszország, az mi reánk nézve bizonyára nem volna kívánatos eredménye a háborúnak ..." Andrássy gyanakodott ekkor Poroszországra, hogy titkos szövetséget kötött Oroszországgal és attól tartott, hogy Oroszország hátbatámadná a monarchiát, mihelyt az osztrákmagyar hadsereg a francziákat próbálná segíteni. Ily körülmények közt Andrássy a semlegességet pártolta és ezzel elejét vette oly világháborúnak, mely Magyarországot megcsonkíthatta volna a nélkül, hogy Francziaországot megmentené. A magyarok, így folytatja tovább a cseh vádirat, 1871-ben ellenezték az osztrák foederalismust azért, hogy a német uralomnak kiszolgáltatott Ausztriát biztos eszközül használhassák fel imperialista politikájuk érdekében. Ez a vád gróf Hohenwart kísérletére vonatkozik, melynek az volt a czélja, hogy az akkori dualistikus monarchiát egy cseh-osztrák-magyar monarchiává, vagy még ennél is tarkább állammá alakítsa át. A cseh akadémia bár óvatos kifejezésekkel, de azt akarja mondani, hogy a magyarok buktatták meg a cseh államjog elismerését 1871-ben. Ez azonban nem egészen így történt. Az akkori magyar miniszterelnök egy ideig tartózkodott a beavatkozástól, mert Hohenwart tervét tisztán osztrák belügynek tartotta. Azonban a magyar beavatkozás nélkül is válságossá lett Hohenwart helyzete. Az" ausztriai németek körében oly nagy volt az izgatottság, hogy lázadástól lehetett tartani. Már pedig Hohenwart arra nem volt elszánva, hogy a cseh államjogot ágyúkkal is kierőszakolja. Továbbá Hohenwart német pénzügyminisztere, Holzgethan kijelentette a koronatanácsban, hogy felfogása szerint a cseh államjogi követelés és az állami csőd egyenlő értékű fogalmak. A németek ellenállása s a pénzügyi helyzet jelentékenyen megkönnyítették gróf Andrássy tiltakozásának sikerét. A magyar miniszterelnök, mikor a korona az ő tanácsát is kikérte, kénytelen volt tiltakozni oly államjogi kísérlet ellen, mely színleg elismerte ugyan az 1867-iki kiegyezést, de annak formáit és lényegét teljesen felforgatta. Hogy e felforgatás mit jelentett, azt kimutatta az 1871-iki ogulini horvát lázadás. A cseh államjog helyreállítása után a magyarországi szlávok felbujtása következett volna. Amikor a magyarok ez eshetőség ellen tiltakoztak, csak a magyar szent koronának ősi területén kívánták fentartani a