Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1958 (65. kötet = Új folyam 3. kötet)

1958 / 10. sz. - NAGY ISTVÁN GYÖRGY: A mesterséges holdak műszerberendezése

A mesterséges holdak műszerberendezése NAGY ISTVÁN GYÖRGY tudományos szakosztályvezető A mesterséges holdak megalkotásával a tudomány igen kiváló kutató­eszközök birtokába jutott. Minden egyes mesterséges hold pontosan meg­határozott kísérleti program szolgálatában áll, mert ma még nem tartunk ott, hogy nagyon sokoldalú, univerzális mesterséges holdakat lehessen útnak indítani. A mesterséges holdak „képességeinek" két tényező szab határt: egy­részt műszereik és segédberendezéseik mérete és súlya korlátozott, másrészt — ami végső fokon szintén méret- és súlykérdés — a mérési adatok távköz­lésére szolgáló berendezés sem tud akárhány műszert kiszolgálni. A következőkben mesterséges holdak műszerberendezéseiről adunk össze­foglalást. Mielőtt a tárgyra rátérnénk, tisztáznunk kell egy fogalmi kérdést. A holdak műszerberendezéséhez a szó szoros értelmében vett műszereken kívül hozzá szokás mindazt számítani, ami a műszerek szolgáltatta mérési adatok észleléséhez szükséges és a mesterséges holdon foglal helyet. Ide tartozik tehát az adattároló berendezés, a rádióadó, valamint az áramforrás is. Nem foglalkozunk viszont a földi kiértékelő berendezésekkel. A mesterséges holdakkal végezhető mérések lényegében két csoportra oszthatók. Az egyik esetben a mesterséges hold mintegy passzív szerepet játszik, vagyis a földi megfigyelő szempontjából úgy viselkedik, mintha természetes égitest volna. A hagyományos csillagászati módszerekkel, melye­ket a holdacska viszonylagos közelsége folytán a rádiós helymeghatározás, a rádiólokáció eszközei jól egészítenek ki, az ember felbocsátotta égitestet nyomon követik, pályáját meghatározzák. Pályájából, jobban mondva pályája megváltozásából értékes következtetésekhez lehet jutni a légkör sűrűségéről, a Föld alakjáról, a gravitációs erőtér alakulásáról. Ugyanebbe a csoportba tartozik a mesterséges holdak felhasználása geodéziai mérések céljaira, interkontinentális távolságok pontos meghatározására. A következőkben bennünket azok a mérések érdekelnek, melyekben a mesterséges hold szerepe aktív : a beépített műszerek segítségével meghatá­rozott méréseket végez el, s ezeket rádiójelek formájában a megfigyelő állo­másokra továbbítja. A mesterséges holdak műszerei általában lényegesen eltérnek a szokásos mérőkészülékektől és legfeljebb a magaslégköri kutatórakéták és léggömbök műszereivel hasonlíthatók össze. Nyilvánvaló, hogy a mesterséges holdon a kísérletek körülményei mások, mint azoké, amelyeket a földön vagy akár egy mozgó laboratóriumban, pl. egy repülőgépen hajtanak végre. Attól a pillanattól kezdve, hogy a holdacska szállítórakétája elhagyta a földet, a műszereket nem lehet többé szabályozni, beállítani vagy akármilyen módon befolyásolni. 2 Magyar Tudomány 1958/1­1. m

Next