Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1959 (66. kötet = Új folyam 4. kötet)
1959 / 4. sz. - SZEMLE - A magyar tudomány 1959. évi Kossuth-díjasai
Az Osztály február 5-én az Osztályhoz tartozó intézetek képviselői és a Bizottságok titkárai, valamint az Osztály szakelőadóinak bevonásával aktívaülést tartott , amelynek keretében Szabó Imre akadémikus osztálytitkár tájékoztatta a megjelenteket az új Osztályvezetőség és a Bizottságok ez évi összetételéről, valamint a távlati kutatási tervezés problémáiról. * Az Osztály felolvasó üléseinek keretében február 23-án Diószegi Vilmos : „A sámánhit emlékeinek kutatása Szibériában" címmel előadást tartott. * Az Állam- és Jogtudományi Bizottság február 26-i ülésén foglalkozott a Magyar Jogász Szövetség tudományos szakosztályainak 1958. évi tevékenységével. * A Néprajzi Bizottság február 13-án tartott ülésén egy új néprajzi munkaközösség létrehozásáról tanácskozott. Bodrogi Tibor elvi megalapozottságú felmérése alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a népi társadalomvizsgálat néprajzi problémáinak intenzívebb kutatása érdekében munkaközösséget szervez, amely már ez évben megkezdi tevékenységét. A magyar tudomány 1959. évi Kossuth-díjasai A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a tudományok, találmányok újítások, a termelőmunka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 36 000 forintos pénzjutalommal tüntette ki ВЕКЕ FERENCCI, a fertődi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetőjét, BODÓ ZALÁN kutatóintézeti osztályvezetőt, CSOLNOKY LÁSZLÓ egytemi tanárt, a kémiai tudományok doktorát, HATVANY LAJOST, az irodalomtudomány doktorát, irodalomtörténészt és kritikust, HALMÁGYI TIBOR mérnököt, HEVESI GYULA akadémikust, HOFGARD KÁROLY mérnököt, Kocsis PÁL tudományos kutatót, SZENDE BÉLA mérnököt, SZÉP IVÁN kutatóintézeti osztályvezetőt, SZIGETI GYÖRGY akadémikust TÓFALVI GYULA mérnököt. a Kossuth-díj 111. fokozatával és 20.000 forintos pénzjutalommal tüntette ki FREUD GÉZÁt, a matematikai tudományok doktorát, IGNÁCZ PÁLt, a Villamosenergetikai Kutató Intézet igazgatóját, SEIDNER MIHÁLYt, a műszaki tudományok doktorát, Sós JÓZSEF egyetemi tanárt. Веке Ferenc a gabonarozsda kártételével szemben ellenálló eddigi legjobb búzafajtáinknál bővebben termő búzafajta előállításáért kapott Kossuth-díjat. Cholnoky Lászlót a karotinoidok szerkezetére és fizológiai szerepére vonatkozó eredményes vizsgálataiért jutalmazták Kossuth-díjjal. Freud Géza a matematikai analízis elmélete és gyakorlati alkalmazásai terén elért jelentős eredményeiért kapott Kossuth-díjat. Hatvany Lajos egész életművéért, különösen Petőfi- és Ady-kutatásaiért részesült Kossuth-díjban. Hevesi Gyula a műszaki tudományok és a gyakorlat kapcsolatának kiépítése, a magyar műszaki tudományos élet megszervezése terén kifejtett tevékenységéért részesült Kossuth- díjban. Ignácz Pált a villamosenergiakutatás eredményes irányításáért, az oltócsöves túlfeszültség-levezetők és az univerzális váltakozó áramú hálózatminta hazai kifejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenységéért jutalmazták Kossuth-díjjal. Kocsis Pál a szőlőnemesítés terén elért,, nemzetközileg is elismert eredményeiért, különösen a Gloria Hungáriáé, Gloria II. és Gloria HI. elnevezésű csemegeszőlőfajták előállításáért kapott Kossuth-díjat. Seidner Mihály egész életművéért, különösen a nagy villamosgépek konstruálásában elért eredményeiért részesült Kossuth-díjban. Sós József a hiányos táplálkozás elméleti és gyakorlati jelentőségű kérdéseinek eredményes kutatásaiért kapott Kossuth-díjat. Szende Béla, Hofgard Károly, Halmágyi Tibor, Tótfalvi Gyula, a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert ionoszférakutatóberendezés konstrukciójáért részesültek Kossuth-díjban (a díj 11000—8000 — 8000—8000 forintos megosztásban). Szigeti György, Bodó Zalán, Szép Iván a lumineszkáló anyagok és félvezetők kutatása terén elért eredményeiért, amelyekkel a hazai fénycsőgyártást és tranzisztorgyártást segítették elő, kaptak Kossuth-díjat (a díj 15 000—10 000 — 10 000 forintos megosztásban). 205