Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1961 (68. kötet = Új folyam 6. kötet)

1961 / 7-8. sz. - SZERÉNYI SÁNDOR: Tudományos életünk néhány időszerű kérdéséről

székeken folyó kutatások művelése, az alapkutatások irányítása, változatla­nul fenntartva, hogy az Akadémia egyben a magyar tudományos élet legfon­tosabb központja. Az elmúlt években alapjaiban kialakult az Akadémia és a hazai tudományos élet más központjainak kapcsolata és együttműködésük fő irányai. Az Akadémia egyik kezdeményezője és részese az országos távlati tudományos kutatási terv kidolgozásának és a Tudományos és a Felsőoktatási Tanáccsal szoros együttműködésben oldja meg a hazai tudományos élet több problémáját. Bár még távolról sem eléggé, mégis a korábbinál nagyobb helyet kapott az Akadémia munkájában a tudomány tartalmi kérdéseivel való foglalkozás, fontos tudománypolitikai kérdések megvitatása és megoldása. Már az 1960. évi közgyűlésen is nagyobb figyelmet fordítottak a tudományos kutatások helyzetének és eredményeinek értékelésére, egyes tudományágak helyzetének tisztázására. Különösen az elmúlt év második felében sikerült általában helyes állásfoglalást kialakítani a TMB munkájáról, az Akadémia kádermunkájáról, a könyv- és folyóiratkiadás szerteágazó és bonyolult kérdéseiről. A tudományos élet érdemi kérdéseivel való mélyreható foglalkozásról tanúskodott az Akadé­mia legutóbbi közgyűlése. Már az osztályok ülésein is, de az Elnökség beszá­molóján és a beszámoló feletti vitán, valamint a közgyűlés határozatain még­inkább lemérhető volt, hogy a figyelmet egyre inkább sikerült a legfontosabb érdemi kérdések megoldására irányítani. Csak helyeselni lehet, hogy a köz­gyűlés határozottan felhívta a figyelmet az országos távlati kutatási terv kidol­gozásával kapcsolatos további teendőkre és megbízta az Elnökséget a geológia, biológia és pszichológia évek óta megoldatlan problémáinak tisztázá­sával, valamint olyan kérdések megoldásával, mint pl. a tudományos ismeret­terjesztés, amelynek a korábbi években még a gondolatától is idegenkedett az Akadémia. Az elmondottak ellenére nem hallgathatjuk el, hogy véleményünk sze­rint az Akadémia és intézetei fejlődése a kétségtelen eredmények ellenére is, elmaradnak az egyre növekvő követelmények és kedvező lehetőségek mögött. A társadalom egészének fejlődése lényegesen gyorsabb, mint a tudományos élet fejlődése. E követelmények jelentős részének az Akadémia eddig csak részben vagy eléggé késedelmesen tudott eleget tenni, néhány területen pedig a lemaradás egyenesen veszélyessé vált. Pártunk VII. kongresszusán elmondott beszámolójában Kádár János elvtárs, majd felszólalásában Kállai Gyula elv­társ hívták fel nyomatékosan figyelmünket a tudományos élet területén tapasz­talható problémákra. A legfontosabb tennivalókat öt pontban lehet összefog­lalni: 1. A tudománynak az eddiginél jobban kell szolgálnia a szocialista építés szükségleteit, a tudományos kutatások programját, a lehetőség szerinti leg­nagyobb mértékben, a gazdasági és kulturális fejlődés megoldandó problémái­hoz kell igazítani. 2. A tudományos élet, a kutatóintézetek irányításának megjavítása cél­jából ki kell dolgozni a leghelyesebb módszereket, hogy a további előrehaladás­hoz a mainál kedvezőbb feltételeket teremtsünk. 3. A marxizmus-leninizmus eszméinek a tudomány és kultúra vala­mennyi területén uralkodó világnézetté kell válniuk. 4. A párt helyes értelmiségi politikájának következetes megvalósításával tovább kell növelni a párt eszmei-politikai befolyását a tudós értelmiség körében.

Next