Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1961 (68. kötet = Új folyam 6. kötet)

1961 / 5. sz. - SZEMLE - A Magyar Tudományos Akadémia életéből

­ Az Akadémia új tiszteleti tagjai: D. I. Blohincev fizikus, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának tagja, a Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet igazgatója, N. N. Szemjonov Nobel-díjas kémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja. Végül a közgyűlés három évre megválasztotta az Akadémia Elnökségét. A­­Magyar Tudományos Akadémia elnöke Rusznyák István, alelnökei: Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Ligeti Lajos, Manninger Rezső, Novobátzky Károly. Főtitkárnak Erdei Ferencet, főtitkár­helyettesnek Bognár Gézát és Szabó Imrét választották meg. A választott elnökségi tagok: Radó Ágoston, Gegesi Kiss Fál, Gerecs Árpád, Molnár Erik, Szabolcsi Bence, Szigeti György és Vadász Elemér. A közgyűlés tudomásul vette Ernest Laur külső tag lemondását, valamint azt, hogy Biró Ferenc levelező tagot az alapszabály 14. paragrafusának értelemszerű alkalmazása alapján törölték az akadémiai tagok sorából. * Az MTA közgyűlése a következő táviratban üdvözölte a Szovjetunió Tudományos Akadémiáját, a világűr meghódításában elért új, korszakalkotó siker alkalmából: „A Magyar Tudományos Akadémia XXXI. közgyűlése örömmel, szeretettel és tisz­telettel köszönti a szovjet tudósokat a világűr meghódításának eddigi legnagyobb eseménye — az első űrhajóutas felbocsátása és sikeres visszatérése alkalmából. Különös ünnepélyességet kölcsönöz közgyűlésünknek e világtörténelmi esemény, amely annak bizonysága, hogy az emberi géniusz a szocialista társadalomban az emberiség legnagyszerűbb álmainak megvalósítására képes. Büszkék vagyunk arra, hogy harcostársai, követői vagyunk a világ élenjáró, haladó tudományának és tudósainak. Az Önök példáját követjük, amikor hazánk szocialista felvirág­zásának és a tudomány egyetemes kincsestárának gazdagításán fáradozunk." A Magyar Tudományos Akadémia életéből Az MTA Elnöksége március 3-i ülésén foglalkozott az Akadémia könyv- és folyóiratkiadási tevékenységével. Az­ El­nökség határozata megállapítja, hogy az elért eredmények alapján, azok továbbfej­lesztése és a felmerült problémák megoldása érdekében meg kell javítani a kiadás terv­szerűségét oly módon, hogy а távlat­i könyv­es folyóiratkiadási tervet а távlati kutatási tervvel össze kell hangolni. A tematikai terv összeállításánál előtérbe kell helyezni az ideológiai szempontból alapvető vagy aktuális és a népgazdaság igényeivel összefüggő, illetve az egyes tudományágak legégetőbb problémáit tárgyaló műveket. Az Akadémia kiadási tevékenységét­ moz­gékonyabbá kell tenni, ezért a monogra­fikus feldolgozások elősegítése érdekében, elsősorban a könyvkiadásban lemaradt tudományterületeken, kismonográfia-soro­zatot kell indítani; elő kell segíteni, hogy az akadémiai könyvkiadás részben mente­süljön a tudományos kutatás szempontjá­ból fontos anyagközlések kizárólagos ki­adása alól. * Az Elnökség a szociológiai kutatások helyzetéről és időszerű feladatairól szóló jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. Szükségesnek tartja a történelmi materia­lizmus elméleti és módszertani alapjaira épülő konkrét szociológiai kutatásokat, helyesli a szociológiai vizsgálatok beikta­tását a távlati tervekbe és az egyes társa­dalomtudományi ágazatok terveibe. Az Elnökség Szociológiai Bizottság létrehozá­sát határozta el a V. Osztály keretében. * Az­ Elnökség az ország különböző egye­temi városaiban folyó tudományos kutató munka fokozottabb figyelemmel kísérése és támogatása érdekében kívánatosnak tartja, hogy egyes vidéki egyetemi váro­sokban akadémiai bizottságok létesüljenek. Úgy határozott, hogy a vidéki egyetemi városok közül elsőnek Szegeden szervezi meg az Akadémiai Bizottságot. Az elnöki tisztség betöltésére Budó Ágoston akadé­mikust kérte fel. * Az Elnökség határozata alapján a Mű­szaki Fizikai Kutató Intézet Mikromorfoló­giai Osztályát — Kémiai Szerkezeti Kutató Laboratóriummá szervezték át. A Labora­tórium a Kémiai Tudományok Osztálya felügyelete alá került. A Laboratórium vezetője Lengyel Sándor, a kémiai tudomá­nyok doktora. 4* 313

Next