Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1973 (80. kötet = Új folyam 18. kötet)
1973 / 12. sz. - HÍREK - Az elnökség hírei
tudományok között egykor merevvé vált határokat is mind viszonylagosabbnak és mind feltételesebbnek tekintjük. A tudomány — ezen belül a természettudományok és a biológia is — csak így tehet eleget annak a követelménynek, hogy az emberiséget ma leginkább foglalkoztató, a jövőjét és előrehaladását is meghatározó feladatok megoldásában részt vállaljon. Aczél György a továbbiakban a tudósok fokozott felelősségéről, a nemzetközi tudományos munkamegosztásban rejlő lehetőségekről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a hazai biológiai kutatás új központjának Szegedre helyezésével ez a történelmi múltú város új, nagy lehetőséget kapott tudományos, szellemi arculatának gazdagításához. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 1973. szeptember 25-én ülést tartott. Elsőként megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadémiának a közoktatás korszerűsítésében (a 80-as évek új iskolarendszerének megfelelő távlati tantervek irányelveinek és tartalmának kimunkálásában, illetve a 70-es évek második felére készülő tantervi irányelvek, tankönyvek stb. megvitatásában és szakértői véleményezésében) való részvételére vonatkozó javaslatot. Az elnökség tagjai egyetértettek abban, hogy a Művelődésügyi Minisztérium e felkérése a Magyar Tudományos Akadémia számára nagy jelentőségű és fontos feladat, amelynek megoldásába — lehetőség szerint — a tagság széles körét is be kell vonni. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésének elsősorban az elvi oldalra, a tartalmi, általános globális kérdések kidolgozására, a szocialista műveltségi eszmény, korszerű művelődési koncepció meghatározására kell irányulnia. Többen fölvetették azonban, hogy mivel az akadémikusok többsége tanári tapasztalatokkal is rendelkezik, mód van arra, hogy már a tervezés stádiumában tekintettel legyenek a jelenlegi pedagógiai gyakorlatra. Fölmerült a vitában olyan vélemény is, amely szerint a jelenlegi iskolai szervezet nem alkalmas e modern műveltségi eszmény megvalósítására, ezért föl kell vázolni, akár utópisztikus formában is, egy korszerűbb oktatási struktúrát. Határozatában az elnökség megbízta az előzetes javaslat kidolgozásának irányítóját, Szentágothai János alelnököt, hogy az előterjesztésnek megfelelően alakítsa meg az elnökség Közoktatási Bizottságát, vala-Az ünnepség végén Erdey-Grúz Tibor elnök a tervezésben és építésben kitűnt dolgozóknak az Elnöki Tanács megbízásából kitüntetéseket adott át. Heim János, a Dél-magyarországi Építő Vállalat termelési igazgatóhelyettese, Karikás József szervezési tanácsadó, Tarnai István, a Szegedi Tervező Vállalat építészmérnöke a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Szeiberling László főmérnök, az MTA KÉSZ beruházási-műszaki osztályának vezetője a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Padányi Mihály építésügyi- és városfejlesztési miniszterhelyettes 14 dolgozónak nyújtotta át az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, négynek pedig miniszteri dicsérő oklevelet. Az elnökség hívei mint ennek három (természettudományi, társadalomtudományi és matematikai) albizottságát. Élénk vitát váltott ki a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves fennállásának megünneplését előkészítő Jubileumi Bizottság előterjesztése. Elfogadta az elnökség azt a javaslatot, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak a Könyvtár gondozásában készülő névmutatója a lexikális adatok mellett tartalmazzon (az elnökség által jóváhagyandó) tudománypolitikai értékelést is, valamint hogy a Könyvtár által a Nemzeti Múzeumban rendezendő kiállítás előkészítésére alakuljon munkaközösség az Akadémiai Könyvtár, a Történettudományi Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a Technikatörténeti Múzeum és a KESZ képviselőiből. Erősen megoszlott azonban a résztvevők véleménye, vajon helyes-e befolyásolni a tervezett képzőművészeti pályázaton indulók témaválasztását, illetve milyen személyek, események, intézmények, jelképek stb. tudják valóban jellemezni az Akadémia múltját és jelenét, s hogyan lehet a művészek figyelmét erre ráirányítani. Elhangzott a meghívásos versenyformával szembeni fenntartásokat hangoztató nézet is. Tekintetbe véve az Akadémia tagjaihoz intézett körkérdésre beérkezett válaszokat is, az elnökség úgy döntött, hogy bár javaslataival nem kívánja megkötni a pályázó művészek kezét és képzeletét, ajánlja, hogy a tervezett pályázati kiírásban szereplő jubileumi emlékérem két oldalának témája Széchenyi, illetve az akadémiai székház ábrázolása legyen. Az elnökség tagjai megegyeztek abban, hogy a székház előcsarnokában