Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1973 (80. kötet = Új folyam 18. kötet)

1973 / 12. sz. - HÍREK - Az elnökség hírei

tudományok között egykor merevvé vált határokat is mind viszonylagosabbnak és mind feltételesebbnek tekintjük. A tudo­mány — ezen belül a természettudomá­nyok és a biológia is — csak így tehet eleget annak a követelménynek, hogy az emberiséget ma leginkább foglalkoztató, a jövőjét és előrehaladását is meghatározó feladatok megoldásában részt vállaljon. Aczél György a továbbiakban a tudósok fokozott felelősségéről, a nemzetközi tu­dományos munkamegosztásban rejlő le­hetőségekről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a hazai biológiai kutatás új központjának Szegedre helyezésével ez a történelmi múltú város új, nagy lehetőséget kapott tudományos, szellemi arculatának gazda­gításához. A Magyar Tudományos Akadémia el­nöksége 1973. szeptember 25-én ülést tar­tott. Elsőként megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadémiának a közoktatás korszerűsítésében (a 80-as évek új iskola­rendszerének megfelelő távlati tantervek irányelveinek és tartalmának kimunkálá­sában, illetve a 70-es évek második felére készülő tantervi irányelvek, tankönyvek stb. megvitatásában és szakértői véle­ményezésében) való részvételére vonatkozó javaslatot. Az elnökség tagjai egyetértet­tek abban, hogy a Művelődésügyi Minisz­térium e felkérése a Magyar Tudományos Akadémia számára nagy jelentőségű és fontos feladat, amelynek megoldásába — lehetőség szerint — a tagság széles körét is be kell vonni. A hozzászólók hangsúlyoz­ták, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésének elsősorban az elvi ol­dalra, a tartalmi, általános­ globális kérdé­sek kidolgozására, a szocialista műveltségi eszmény, korszerű művelődési koncepció meghatározására kell irányulnia. Többen fölvetették azonban, hogy mivel az akadé­mikusok többsége tanári tapasztalatokkal is rendelkezik, mód van arra, hogy már a tervezés stádiumában tekintettel legyenek a jelenlegi pedagógiai gyakorlatra. Föl­merült a vitában olyan vélemény is, amely szerint a jelenlegi iskolai szervezet nem alkalmas e modern műveltségi eszmény megvalósítására, ezért föl kell vázolni, akár utópisztikus formában is, egy kor­szerűbb oktatási struktúrát. Határozatá­ban az elnökség megbízta az előzetes ja­vaslat kidolgozásának irányítóját, Szent­ágothai János alelnököt, hogy az előter­jesztésnek megfelelően alakítsa meg az elnökség Közoktatási Bizottságát, vala-Az ünnepség végén Erdey-Grúz Tibor elnök a tervezésben és építésben kitűnt dolgozóknak az Elnöki Tanács megbízásá­ból kitüntetéseket adott át. Heim János, a Dél-magyarországi Építő Vállalat ter­melési igazgatóhelyettese, Karikás József szervezési tanácsadó, Tarnai István, a Szegedi Tervező Vállalat építészmérnöke a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Szei­berling László főmérnök, az MTA KÉSZ beruházási-műszaki osztályának vezetője a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Padányi Mihály építésügyi- és városfejlesztési miniszterhelyettes 14 dol­gozónak nyújtotta át az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, négynek pedig mi­niszteri dicsérő oklevelet. Az elnökség hívei mint ennek három (természettudományi, társadalomtudományi és matematikai) al­bizottságát. Élénk vitát váltott ki a Magyar Tudo­mányos Akadémia 150 éves fennállásának megünneplését előkészítő Jubileumi Bi­zottság előterjesztése. Elfogadta az elnök­ség azt a javaslatot, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagjainak a Könyvtár gondozásában készülő névmutatója a lexi­kális adatok mellett tartalmazzon (az el­nökség által jóváhagyandó) tudomány­politikai értékelést is, valamint hogy a Könyvtár által a Nemzeti Múzeumban rendezendő kiállítás előkészítésére alakul­jon munkaközösség az Akadémiai Könyv­tár, a Történettudományi Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a Technikatörténeti Múzeum és a KESZ kép­viselőiből. Erősen megoszlott azonban a résztvevők véleménye, vajon helyes-e be­folyásolni a tervezett képzőművészeti pá­lyázaton indulók témaválasztását, illetve milyen személyek, események, intézmé­nyek, jelképek stb. tudják valóban jelle­mezni az Akadémia múltját és jelenét, s hogyan lehet a művészek figyelmét erre ráirányítani. Elhangzott a meghívásos versenyformával szembeni fenntartásokat hangoztató nézet is. Tekintetbe véve az Akadémia tagjaihoz intézett körkérdésre beérkezett válaszokat is, az elnökség úgy döntött, hogy bár javaslataival nem kí­vánja megkötni a pályázó művészek kezét és képzeletét, ajánlja, hogy a tervezett pályázati kiírásban szereplő jubileumi emlékérem két oldalának témája Széchenyi, illetve az akadémiai székház ábrázolása legyen. Az elnökség tagjai megegyeztek abban, hogy a székház előcsarnokában

Next