Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet)

1977 / 6. sz. - AZ MTA 1977. ÉVI 137. KÖZGYŰLÉSE - Az Akadémia 1977. évi közgyűlése

reaktorfizikai kutatásról adott számot. A tudományos ülés június 2-án újabb elő­adássorozattal folytatódik. (Részletes is­mertetésére más formában visszatérünk.) Az Agrártudományok Osztályának ülésén Somos András osztályelnöki beszámolóját vitatták meg. Bevezető előadásában töb­bek között számbavette az ötödik ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek elé­réséhez szükséges agrártudományi kuta­tásokat és hangsúlyozta a tudomány­közi és nemzetközi együttműködés fon­tosságát. Az Orvosi Tudományok Osztályának ülésén Bálint Péter akadémikus „Az intra­renális keringés sajátosságai fiziológiás és patológiás körülmények között" címmel tartott előadást. A témához Hársing László, az orvostudományok doktora és Kövér György, az orvostudományok kandidátusa tartottak korreferátumot. Tumorok növe­kedésével kapcsolatos keringési problé­mákkal foglalkozott Takács Lajos, az orvos­tudományok doktora. Kovách Arisztid, az orvostudományok kandidátusa beszámolt arról, hogy különböző új mérőműszerek bevezetésével lehetővé vált az agy egyes területei véráramlásainak vizsgálata, így a szakemberek fontos információkhoz jut­hatnak az agyi területek károsodásáról. Mérei F. Tibor, az orvostudományok kan­didátusa azokról a vizsgálatokról szólt, amelyek során agyi műtéteknél a vér­keringés fizikai törvényszerűségeit vizs­gálták. Boda Domokos, az orvostudomá­nyok doktora az újszülöttek egyik súlyos légzőszervi betegségének kutatásáról szólt, ismertetve a sikeres kezelés újabb mód­szereit. A Műszaki Tudományok Osztályán­ak ülésén Bognár Géza akadémikus, osztály­elnök számolt be az előző közgyűlés óta végzett munkáról, majd Gillemot László, akadémikus tartott előadást az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervben sze­replő gépipari technológiai kutatások hely­zetéről és feladatairól. Hangsúlyozta töb­bek között a kialakult technológiák két közös vonását: az­ automatizálás, illetve a szám­jegyvezérlés térhódítását, továbbá azt a tényezőt, hogy az eddig főleg a gyakorlati tapasztalatokon alapuló tech­nológiák többé kevésbé mind alaptudomá­nyi bázist kaptak, ami a megismerést és a fejlődést nagymértékben meggyorsította. Kiemelte, hogy minden gyártmányhoz hozzá lehet rendelni a legkedvezőbb gyár­tási folyamatot, ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy a gyártó­eszközök előállítása kifizetődőbb legyen. A Kémiai Tudományok Osztálya két­napos szimpóziumot rendezett a kémiai szerkezet és a biológiai hatás közötti össze­függésről. Ennek keretében általános jel­legű beszámolók hangozottak el az en­zimeknek és nukleinsavaknak a szervezet­be juttatott anyagokkal való kölcsönhatá­sairól és azok biológiai követelményeiről. Az egyes vegyületcsoportokon belüli elő­adások felölelték a vegyületek előállításá­val és szerkezetvizsgálatával kapcsolatos kémiai eredményeket és tárgyalták a ké­miai szerektől függő különböző fiziológiai hatásokat. Bemutatták, milyen módon lehetséges a kémiai szerkezetek módosítá­sával a kedvező biológiai hatás növelése és a mellékhatások csökkentése. Referá­tum hangzott el a biológiai hatás és a kémiai szerkezet közötti összefüggések ma­tematikai analíziséről is. A szimpózium előadói voltak: Korányi György, a kémiai tudományok doktora, Holló János, aka­démikus, Ötvös László, a kémiai tudomá­nyok doktora, Friedrich Péter, a biológiai tudományok kandidátusa, Knoll József akadémikus, Medzihradszky Kálmán, a ké­miai tudományok doktora, Bognár Rezső akadémikus, Makicsz Sándor, a kémiai tu­dományok doktora, Rétsági György, az orvostudományok kandidátusa, Darvas Fe­renc, a NIM Ipargazdasági és Üzemszer­vezési Intézetének tudományos főmunka­társa, Clauder Ottó és Nádor Károly, a kémiai tudományok kandidátusai, Fekete György, az orvostudományok kandidátusa, Mészáros Zoltán, a kémiai tudományok kandidátusa, Toldy Lajos, a kémiai tudo­mányok doktora, Szántay Csaba és Jermy Tibor akadémikusok, Varjas László és Tóth Miklós, a Növényvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársai és Matolcsy György, a mezőgazdasági tudományok dok­tora. Az osztályvezetőség tevékenységéről Beck Mihály akadémikus, osztályelnök számolt be az ülés résztvevőinek. A Biológiai Tudományok Osztályának tagjai négy előadást hallgattak, illetve vitattak meg. Szabó Gábor akadémikus a genetikai transzformáció egy sikeres mód­szeréről és annak eredményeiről számolt be. Rámutatott, hogy az öröklődő tulaj­donságoknak az ember számára kedvező megváltoztatása régi és fontos célja mind az orvostudománynak, mind a mezőgaz­dasági gyakorlatnak. Venetianer Pál, a biológiai tudományok doktora arról a „génsebészet" néven ismert nagy jelentő­ségű biokémiai-genetikai módszerről és első hazai alkalmazásáról beszélt, amelyet az utóbbi három évben dolgoztak ki. (A té­mával folyóiratunk ez évi 5. számában ta­nulmányban foglalkozik.) Alföldy Lajos, a biológiai tudományok doktora a különböző sejtek mesterséges egyesítésének techniká­ját ismertette. Bérczik Árpád, a biológiai tudományok doktora a hidrobiológia mai

Next