Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet)
1977 / 6. sz. - AZ MTA 1977. ÉVI 137. KÖZGYŰLÉSE - Az Akadémia 1977. évi közgyűlése
reaktorfizikai kutatásról adott számot. A tudományos ülés június 2-án újabb előadássorozattal folytatódik. (Részletes ismertetésére más formában visszatérünk.) Az Agrártudományok Osztályának ülésén Somos András osztályelnöki beszámolóját vitatták meg. Bevezető előadásában többek között számbavette az ötödik ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek eléréséhez szükséges agrártudományi kutatásokat és hangsúlyozta a tudományközi és nemzetközi együttműködés fontosságát. Az Orvosi Tudományok Osztályának ülésén Bálint Péter akadémikus „Az intrarenális keringés sajátosságai fiziológiás és patológiás körülmények között" címmel tartott előadást. A témához Hársing László, az orvostudományok doktora és Kövér György, az orvostudományok kandidátusa tartottak korreferátumot. Tumorok növekedésével kapcsolatos keringési problémákkal foglalkozott Takács Lajos, az orvostudományok doktora. Kovách Arisztid, az orvostudományok kandidátusa beszámolt arról, hogy különböző új mérőműszerek bevezetésével lehetővé vált az agy egyes területei véráramlásainak vizsgálata, így a szakemberek fontos információkhoz juthatnak az agyi területek károsodásáról. Mérei F. Tibor, az orvostudományok kandidátusa azokról a vizsgálatokról szólt, amelyek során agyi műtéteknél a vérkeringés fizikai törvényszerűségeit vizsgálták. Boda Domokos, az orvostudományok doktora az újszülöttek egyik súlyos légzőszervi betegségének kutatásáról szólt, ismertetve a sikeres kezelés újabb módszereit. A Műszaki Tudományok Osztályának ülésén Bognár Géza akadémikus, osztályelnök számolt be az előző közgyűlés óta végzett munkáról, majd Gillemot László, akadémikus tartott előadást az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervben szereplő gépipari technológiai kutatások helyzetéről és feladatairól. Hangsúlyozta többek között a kialakult technológiák két közös vonását: az automatizálás, illetve a számjegyvezérlés térhódítását, továbbá azt a tényezőt, hogy az eddig főleg a gyakorlati tapasztalatokon alapuló technológiák többé kevésbé mind alaptudományi bázist kaptak, ami a megismerést és a fejlődést nagymértékben meggyorsította. Kiemelte, hogy minden gyártmányhoz hozzá lehet rendelni a legkedvezőbb gyártási folyamatot, ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy a gyártóeszközök előállítása kifizetődőbb legyen. A Kémiai Tudományok Osztálya kétnapos szimpóziumot rendezett a kémiai szerkezet és a biológiai hatás közötti összefüggésről. Ennek keretében általános jellegű beszámolók hangozottak el az enzimeknek és nukleinsavaknak a szervezetbe juttatott anyagokkal való kölcsönhatásairól és azok biológiai követelményeiről. Az egyes vegyületcsoportokon belüli előadások felölelték a vegyületek előállításával és szerkezetvizsgálatával kapcsolatos kémiai eredményeket és tárgyalták a kémiai szerektől függő különböző fiziológiai hatásokat. Bemutatták, milyen módon lehetséges a kémiai szerkezetek módosításával a kedvező biológiai hatás növelése és a mellékhatások csökkentése. Referátum hangzott el a biológiai hatás és a kémiai szerkezet közötti összefüggések matematikai analíziséről is. A szimpózium előadói voltak: Korányi György, a kémiai tudományok doktora, Holló János, akadémikus, Ötvös László, a kémiai tudományok doktora, Friedrich Péter, a biológiai tudományok kandidátusa, Knoll József akadémikus, Medzihradszky Kálmán, a kémiai tudományok doktora, Bognár Rezső akadémikus, Makicsz Sándor, a kémiai tudományok doktora, Rétsági György, az orvostudományok kandidátusa, Darvas Ferenc, a NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetének tudományos főmunkatársa, Clauder Ottó és Nádor Károly, a kémiai tudományok kandidátusai, Fekete György, az orvostudományok kandidátusa, Mészáros Zoltán, a kémiai tudományok kandidátusa, Toldy Lajos, a kémiai tudományok doktora, Szántay Csaba és Jermy Tibor akadémikusok, Varjas László és Tóth Miklós, a Növényvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársai és Matolcsy György, a mezőgazdasági tudományok doktora. Az osztályvezetőség tevékenységéről Beck Mihály akadémikus, osztályelnök számolt be az ülés résztvevőinek. A Biológiai Tudományok Osztályának tagjai négy előadást hallgattak, illetve vitattak meg. Szabó Gábor akadémikus a genetikai transzformáció egy sikeres módszeréről és annak eredményeiről számolt be. Rámutatott, hogy az öröklődő tulajdonságoknak az ember számára kedvező megváltoztatása régi és fontos célja mind az orvostudománynak, mind a mezőgazdasági gyakorlatnak. Venetianer Pál, a biológiai tudományok doktora arról a „génsebészet" néven ismert nagy jelentőségű biokémiai-genetikai módszerről és első hazai alkalmazásáról beszélt, amelyet az utóbbi három évben dolgoztak ki. (A témával folyóiratunk ez évi 5. számában tanulmányban foglalkozik.) Alföldy Lajos, a biológiai tudományok doktora a különböző sejtek mesterséges egyesítésének technikáját ismertette. Bérczik Árpád, a biológiai tudományok doktora a hidrobiológia mai