Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1981 (88. kötet = Új folyam 26. kötet)
1981 / 6. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1981. ÉVI, 141. KÖZGYŰLÉSE - Az Akadémia új tiszteleti tagjai
Budapesten született. A szegedi (1930— 1936), majd a budapesti egyetemeken (1938—47) tanított elektromosságot és modern fizikát. Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumát vezette. Több kiemelkedő magyar fizikus vallja őt mesterének. A II. világháború idején a polgári ellenállásban működött. 1938-tól az MTA levelező, 1946-től rendes tagja, 1946—1949-ig az MTA III. Osztályának elnöke volt. A negyvenes évek végén hagyta el az országot. Az Egyesült Államokban a National Bureau of Standards osztályvezetőjeként (1955— 1973) jelentős tudományos pozíciót foglalt el. Bay Zoltán talált legkiemelkedőbb tudományos eredménye a háború alatt légvédelmi célokra — a többi nagyhatalmaktól függetlenül — kifejlesztett radar. 1946-ban amerikai kutatókkal egyidőben, tőlük függetlenül és lényegesen különböző módszerrel valósított meg radarral Holdvisszhangot. Sokan innen számítják az aktív űrkutatás kezdetét. Gyakorlati detektálási eszközzé fejlesztette ki a fotoelektronsokszorozót. Egyik első eszköze ki van állítva az USA legrangosabb tudományos múzeumában, a Smithsonian Institute-ban. Legutóbb a fénysebességmérések vonatkozási rendszer-függetlenségét bizonyító mérések analízisével igazolta a méter- és másodperc-szabvány összekapcsolásának lehetőségét. 1980-ban ezért kapta meg a Franklin Intézet Boyden díját. A hetvenes években többször járt hazánkban, előadásokat tartott az Eötvös Loránd Fizikai Társulatban, jelentős fizikatörténeti kéziratokat adományozott az Akadémiai Könyvtárnak. JEAN DATISSET Nobel-díjas immunológus, a párizsi egyetem professzora, a Collège de France előadó professzora, az Académie des Sciences de l'Insitut de France és a francia Orvostudományi Akadémia tagja, számos külföldi tudományos akadémia tiszteletbeli tagja. Jean Dausset az 1950-es évek óta végzett tervszerű kutatómunkával, polytranszfundált betegek és terhesek leukocytáinak vizsgálatával felismerte az emberi szöveti kompatibilitási antigén-rendszert, a HLA-rendszert, ami az óriási sikereket elért veseátültetés és az újabban komoly eredményeket mutató csontvelő- szív-, máj-, pancreas átültetés alapja. A bonyolult HLA-rendszer antigénjei genetikájának és egyes populációkban, ill. egyes betegségcsoportokban való előfordulásának kiterjedt vizsgálatával felismerte egyes HLA-típusok és betegségek specifikus kapcsolatát. Ezzel megteremtette az ezen betegségek iránt fokozott érzékenységű, veszélyeztetett egyének felismerésének, a betegség korai diagnosztikájának és egyes betegségekben a megelőzés lehetőségét. Még nagyobb jelentőségük van azoknak a alapkutatásoknak, amelyek a HLA-rendszernek az immunológiai reakciók szabályozásában játszott alapvető szerepét bizonyították és széles perspektívát nyitottak a saját- és idegen anyag felismerése, a daganat-immunológia új, rendkívül ígéretes kutatási irányai számára. Mindezen munkái alapján nyerte el Dausset professzor az 1980. évi orvosi Nobel-díjat. Dausset professzor jelentős szerepet játszott a hazai transzplantációs immunológia beindításában, több mint 15 éve rendkívül nagy segítséget nyújt a magyar immunológiai kutatásokban és a magyar szakemberek képzésében. MARTHE VOGT farmakológus professzor a Royal Society, a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia és számos más fontos tudományos testület tagja. Német származású, az 1930-as évek elején vándorolt ki Angliába, ahol Sir Henry Dale munkacsoportjában dolgozott Hemstedtben, majd az Edinburgh-i orvosegyetem tanára lett. Később Babrahamban (Cambridge) az Állatélettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 1975-ben nyugdíjba ment, de továbbra is aktív kutatómunkát végez. Tudományterülete családi örökség is — a világhírű Vogt neurológus professzor leánya — a központi idegrendszer ingerületátvivő anyagaival foglalkozik. Nevéhez fűződik a noradrenalin nem homogén eloszlásának felfedezése az agyban, valamint a serotonin transzmitter szerepének igazolása a központi idegrendszerben. Az agy különböző magvainak perfúziójára speciális technikát fejlesztett ki, amellyel iskolát teremtett. A farmakológiai és fiziológiai tudományok egyik legismertebb kutatója. Többször járt Magyarországon, legutóbb 1974-ben a Royal Society küldötteként tartott előadást a Magyar Farmakológiai Társaság II. kongresszusán. GUIDO SARTORI, a Római Egyetem Szervetlen Kémiai Tanszékének tanszékvezető professzora, az olasz Lincei Nemzeti Tudományos Akadémia tagja. Tudományos tevékenységének fő vonalát szervetlen és egyes szerves vegyületek fizikokémiai viselkedése és szerkezete közötti összefüggések kutatása képezi, különösen aktív a koordinációs kémia területén. Kutatómunkájában a legkülönbözőbb mérőmódszerek (polarográfia, kronopotenciometria, mágneses viselkedés, különféle spektroszkópiai módszerek, Mössbauer effektus) együttes alkalmazásának híve.