Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1981 (88. kötet = Új folyam 26. kötet)

1981 / 6. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1981. ÉVI, 141. KÖZGYŰLÉSE - Az Akadémia új tiszteleti tagjai

Az Akadémia új tiszteleti tagjai F ERNAND B RAUDEL , a Collège de France nyugalmazott professzora, az Écolo Prati­que des Hautes Études VI. szekciójának volt elnöke, a La Maison des science de l'Homme párizsi Kultúrtörténeti Intézet vezetője, aki a koraújkori Európa-történet területén fejt ki nemzetközileg elismert tevékenységet. Algírban kezdte tanári működésót, majd bekapcsolódott a Marc Bloch ós I/ucien Fèvre által kezdeménye­zett Annales című folyóirat körébe, amely a másik két szerkesztő korai halála után az б irányítása alá került. Személyéhez fűződik a gazdaságtörténetnek számos rokon tudománnyal kiépített gyümölcsöző kapcsolata, valamint az az interdiszcip­lináris módszer, amely a kvantifikációval kiegészítve általánosan elterjedt. Eredeti történetelméleti gondolata az eltérő törté­neti tartamok közötti megkülönböztetés, ezen belül is az ún. lonque durée hang­súlyozása. Első, immár klasszikussá vált nagy műve, La Méditerranée á l'époque de Philippe П., 1966-ban jelent meg tel­jesen átdolgozott új kiadásban. 1969-ben adták ki történetelméleti tanulmányait Écrits sur l'histoire címen, s 1979-ben látott napvilágot háromkötetes főműve: Civilisation matérielle, économie et capi­talisme, XV— XVIII« siècle. Kezdemé­nyező szerepe volt a magyar—francia történész-kapcsolatok újrafelvételóben ós elmélyítésében. Számos külföldi akadémia tiszteletbeli tagja, több történeti társaság tiszteletbeli elnöke, a francia Becsületrend lovagja, a Polonia Restituta ós más jeles kitüntetések birtokosa. C HRISTOPHER H ILL , az oxfordi Balliol College nyugalmazott professzora, a mai angol történetírás egyik legkiemelkedőbb személyisége. Marxista indíttatású mun­kássága az európai fejlődós szempontjából kulcsfontosságú angol forradalom köré csoportosul, azok társadalmi, gazdasági, ideológiai vonatkozásait könyvek sorában elemzi. Különös figyelmet szentel az anglikán egyház, a reformáció ós az angol forradalom összefüggéseinek. Kutatásai­nak körét az angol forradalom egész év­századára, majd pedig a reformáció kez­detétől az ipari forradalomig terjedő két ós fél évszázadra kiterjeszti. A legrango­sabb ós egyben haladó szellemű angol történész folyóiratnak, a Past and Present­nek hosszú időn keresztül szerkesztőségi tagja volt. Több kötete magyarul is meg­jelent, így „Az angol forradalom 1640" (Budapest, 1948), amelyen magyarországi történész nemzedékek nevelkedtek; majd „Az angol forradalom évszázada 1603— 1714" (Budapest, 1968). 1968-ban járt Budapesten, előadást tartott ós személyes kapcsolatot épített ki magyar történé­szekkel. A kis számú feudális kori angol— magyar kapcsolatokban б a magyar ku­tatók egyik legrégibb, állandó angol part­nere, aki élénk érdeklődéssel kíséri a kor­szakával, különösen pedig a reformáció­val, az antitrinitarizmussal ós a puritán mozgalommal kapcsolatos magyarországi kutatásokat. J ÜRGEN H ABERMAS , a Max Planck Institut Starnberg professzora. Az ötvenes évek végén tűnt fel filozófiai és szociológiai írásaival és hamarosan mint a Max Hork­heimer ós Theodor W. Adorno vezette frankfurti iskola második nemzedékének legjelentősebb képviselőjét tartották szá­mon. Az elmúlt két évtizednek legnagyobb hatású, baloldali orientációjú filozófusa az NSZK-ban, világszerte ismert ós becsült gondolkodó. Habermas a magasan fejlett tőkés társadalmak társadalomelméleteivel foglalkozó ós azt megalkotni akaró gon­dolkodó, aki bírálat tárgyává tette a pozitivista tudományelméletet, az empi­rikus szociológiát, az ortodox gazdaság­tant, a pluralista politikaelméleteket és a tradicionális német filozófiát, majd meg­kísérelte megalkotni saját társadalomel­méletét, kidolgozva annak alapkategó­riáit. A hetvenes évek elejétől megjelenő, elmólet-szintetizáló törekvésű írásaiban átfogó társadalomelmélet körvonalazódik, amelynek pillérei Marx, Freud, Piaget és Godelier, illetve Keynes, Parsons ós G. H. Mead. Munkássága a hetvenes években a magasan fejlett kapitalizmus két — össze­függő — jelenségkörét fogja át. Az egyik: a válságstabilizáció magyarázata, a másik: a demokratikus politizálás elméleti keret­fel tóteleinek kidolgozása. Legfontosabb művei: A társadalmi nyilvánosság szer­kezetváltozása (1962), Elmélet ós gyakor­lat (1963), Megismerés ós érdek (1968), TechniKa ós tudomány mint „ideológia" (1968), A társadalomtudományok logiká­járól (1970), Protosztmozgalom ós főiskolai reform (1969), Társadalomelmélet vagy társadalmi technológia (1971), Kultúra és kritika (1973), Legitimációs problémák a kései kapitalizmusban (1973), A törté­nelmi materializmus rekonstrukciójához (1976). B AY ZOLTÁN, a washingtoni National Bureau of Standards Atomfizikai Osztá­lyának nyugalmazott vezetője. Bay Zoltán 435

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék