Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1981 (88. kötet = Új folyam 26. kötet)

1981 / 10. sz. - VALLOMÁSOK TUDÓSOKRÓL - SAS ELEMÉR: Amire Bay Zoltán tanít

tudományunk a felszabadulás előtt nem nélkülözte volna a hatalom birtokosainak jóin­dulatát, működése idején a hazai finnugor nyelvészet felvirágzásáról beszélhettünk volna. Mi sem állt távolabb tőle, mint a szakmai gőg. Felkarolta minden tanítványát, akiben érdeklődést, tehetséget látott; könyvei kölcsönzésével, ösztöndíjak juttatásával, főleg pedig bátorító, buzdító szóval segítette őket pályájuk kezdetén. Tisztában volt azzal, hogy a finnugor népek és nyelvek iránt érdeklődőkre nemcsak az egyetemi tanszékeken, hanem a gimnáziumokban is szükség van, s így nem avatta a finnugor nyelvtudomány művelését néhány önközpontú szaktudós belügyévé. Jómagam is Zsirai Miklós hatására kezdtem el foglalkozni a finnugor nyelvekkel. Mielőtt pályát választottam volna, egy fiatal, magyar szakos tanár azt a tanácsot adta nekem: „Csak magyar szakos ne légy, mert a finnugor nyelvészetet megtanulni lehetet­len". E tanács ellenére a magyar nyelvet és irodalmat választottam egyik szaktárgyamul, s Zsirai Miklósnak köszönhetem, hogy érdeklődésem hamarosan kiszélesedett a finnugor nyelvészet irányába. Az ő Eötvös-kollégiumi óráin kedveltem meg a finn nyelvet, is. A finnbarátok haladását tanárunk mindig különös figyelemmel kísérte. Miután a finn nyelvi tanulmányokban sikerült felküzdenem magam Korompay Bertalan mellé, hamarosan külön megszólítást érdemeltünk ki tőle: „Finn sarok" megjelöléssel fordult felénk, ha a többiek finn tudománya elfogyott, s ő tőlünk várta a megoldást a nehezebb kérdésekre. Tanítványait „Kolléga úr"-nak szólította, és — ami lényegesebb — kollegiálisan bánt is velünk — egy olyan korszakban, amikor sokan embernek sem t­ekintették embertársukat. Zsirai Miklós mint széles látókörű, bölcs tudós s mint a humánum megtestesítője állt tanítványai előtt, s áll még ma is azok előtt, akik őt személyesen ismerték, őrizze ez az emléktábla Zsirai Miklós emlékét minél tovább, s adjon indítást az újabb és újabb nem­zedékeknek arra, hogy az ifjúság oktatóiként és nevelőiként Zsirai Miklóst válasszák példa­képüknek, a tudomány művelését pedig olyan lelkesedéssel, önzetlen tudományszeretet­tel és etikai igényességgel végezzék, amilyen Zsirai Miklós munkásságát jellemezte. Lakó György AMIRE BAY ZOLTÁN TANÍT Századunk egyik legnagyszerűbb magyar fizikusa Bay Zoltán, hosszú idő elteltével, az utóbbi években többször is ellátogatott hozzánk, és egyre hosszabb időt töltött itthon. Életútjáról, munkásságáról széles körben számolt be a sajtó és rádió. A folyóiratok részle­tesen ismertették tevékenységét, terveit. E téren nehéz lenne többet mondani. A következőkben mi is közöljük a legfontosabb életrajzi adatokat, de kérjük az olvasót, ez egyszer ne haragudjék a szubjektív hangvételért. Nincs más célunk, mint egy kis ecset­vonást hozzátenni Bay Zoltán portréjához és megéreztetni tanító és nevelőerejének még távozása után is hosszan fellelhető hatását. * Bay Zoltán 1900. július 24-én született Gyulaváriban. Az idő múltával — mint min­den értelmes gyermek — egyre több kíváncsisággal fordult az őt környező világ felé. Házuk elől rendszeresen látta a templom tornya mögött elvonuló Holdat. Megkérdezte szüleit, hogy ha felmászna a toronyra, m­egsimogathatná-e kezeivel a Holdat . Akkor még senki nem gondolta, hogy kb. 35 év múlva világhírnevet szerez neki a Hold megtapoga- 784

Next