Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1983 (90. kötet = Új folyam 28. kötet)

1983 / 9. sz. - VALLOMÁSOK TUDÓSOKRÓL - GUBA FERENC: Szent-Györgyi és a tudományos iskola. Szent-Györgyi Albert, az MTA tiszteleti tagja 90 éves

következik. Az aktomiozin aktin-miozin arányait, valamint az ATP-, ADP-, AMP-hatásokat szabad szemmel is megfigyelhető kolloidális változást mutató oldatrendszerrel vizsgálta. Ez az ún. szuperprecipitációs kontrakciós modell volt. A magas fehérjekoncentrációt és a fiziológiásnak megfelelően orientált és struktúrába épített fehérjéket az ún. glicerines izommodell bevezetésével érte el. Ez utóbbi úgy készült, hogy a felesleges kötőszöveti elemektől megszabadított teljes izmot ötven százalékos glicerinbe helyezte, amikor is a miofibrillumok eredeti relaxált állapotukban maradnak, de a bizonyos vizsgálatokban zavaró membrán-rendszertől mentesek. A glicerinezett izom mélyhűtőben igen hosszú ideig változás nélkül tárolható és a kísérletekben újra és újra felhasználható. A két utóbbi kísérleti rendszert (a szuperprecipitációt és a glicerines izomrostot) még ma is általánosan használják az izomkontrakció mechanizmusának kutatásában. A kísérleti anyaggal való közvetlen kapcsolat fontosságának kifejezése az is, amit Szent-Györgyi oly sokszor hangoztatott: a kutatót az jellemzi, hogy ugyanazt látja, amit mindenki más lát, de mást gondol a látottakról. Más szóval, megfigyelni és gondolkodni tud. A kutatómunkához hozzátartozik a megfelelő kísérletek megtervezése. A kísérletek volta­képpen a természetnek feltett kérdések. A természet csak az „értelmesen" feltett kérdé­sekre ad „értelmes" választ — szokta mondani. Ha a kísérleteinkben nem kapunk értel­mezhető választ (feltételezve a pontos munkát), gyanakodhatunk, hogy rosszul terveztük a kísérletet. Szent-Györgyi mindig hipotézisekkel dolgozik és különösen kitűnik azzal, hogy a leg­egyszerűbben fogalmazza meg a megválaszolandó kérdéseket. Nem egyszer meghökkentő az a látásmód, ahogyan a sokak által már vizsgált jelenséget megközelíti. Gyakran a naivi­tást súroló javaslatot tesz a vitatott kérdés megközelítésére; utóbb azonban kiderül, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni elgondolását, mert a dolgok mélyén valóban ott rejtő­zik az általa megfogalmazott igazság. A számtalan példa közül az egyik, ugyancsak az izomkontrakció mechanizmusának tisztázására vonatkozó elképzelése az volt, hogy a váz­izomban a fehérjék rugószerű elrendeződése az alapja a harántcsik­olatnak, és a mozgás lehetősége is a fehérjék ezen rugószerű elrendeződésében rejlik. Igen sok különböző (a negyvenes években hozzáférhető) természetes és műanyagból készült modellen tanulmá­nyoztuk a rugószerű szerkezet mozgási lehetőségeit. Később kiderült, hogy abban a dimenzióban az elképzelés teljesen hibás, de a miozin szubmolekuláris szerkezetében van olyan térszerkezet-változás (a hipotézis felállításának idején jóformán semmit sem tudtunk a fehérjék térszerkezet változásáról), amely modellezhető a rugómozgással. Mindig képes volt a dolgokat új szemszögből megvilágítani, és végső soron a természet alapelveihez kapcsolni. Szent-Györgyi példamutató erénye, hogy a kísérletekkel össze nem egyeztethető hipo­téziseihez soha sem ragaszkodott. Ezeket minden szívfájdalom nélkül feladta és új utat keresett a jelenségek magyarázatára. A magyarázat kialakítása nagyon nyílt vitákon zaj­lott. Emlékszem olyan tudományos vitára, amely a kollektívát két csoportra osztotta: a kálcium szerepéről volt szó, nevezetesen arról, hogy a miozin vagy az aktin funkciójá­nak módosításához kell-e nagyobb mértékben ez az ion. A Prof kisebbségben maradt Straubbal szemben, aminek jogosságát a későbbi kísérleti eredmények igazolták, és amit ő teljes elismeréssel nyugtázott. A tévedések jogának elve benne volt a laboratórium légkörében: csak az nem hibázik, aki semmit, vagy legalábbis semmi újat nem csinál. A tévedés joga azonban csak annak járhatott, aki keményen dolgozott. Ez is elv volt a szegedi laboratóriumban. Szent-Györgyi maga is nagyon keményen, koncentráltan és precízen dolgozik. A C-vita­min, az izomfehérjék izolálása, a kontrakciós modellek vizsgálata stb. fényes bizonyíték erre. Az izomösszehúzódás vizsgálatában még ma, negyven év távlatában is alapvető mun­kának számítanak azok a közlemények amelyek a Szegedi Orvosvegytani Intézetből ke­

Next