Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1983 (90. kötet = Új folyam 28. kötet)

1983 / 9. sz. - VALLOMÁSOK TUDÓSOKRÓL - GUBA FERENC: Szent-Györgyi és a tudományos iskola. Szent-Györgyi Albert, az MTA tiszteleti tagja 90 éves

VALLOMÁSOK TUDÓSOKRÓL Szent-Györgyi és a tudományos iskola Szent-Györgyi Albert, az MTA tiszteleti tagja 90 éves A hazai tudományos vezetést és közvéleményt egyaránt foglalkoztatja a tudományos iskolák ós kialakulásuk kérdése. Eléggé általánosan elfogadott és — pozitív értelemben sokat emlegetett nézet az, hogy Szent-Györgyi (a „Prof", ahogyan mi, akik vele dolgoz­tunk általában hívtuk) körül mindig kialakult tudományos iskola. Ha nem is élesen el­választhatóan, de három ilyen iskoláról is beszélhetünk: egy szegediről, egy budapestiről és egy egyesült államokbeliről. Talán nem érdektelen feleleveníteni Szent-Györgyi azon erényeit, amelyek képessé tették arra, hogy a Vele munkakapcsolatba kerülő fiatal emberek, életre szóló élmények alapján — még akkor is, ha a világ különböző laboratóriumaiban dolgoznak, esetleg tudo­mányos ellenfelekké váltak — egy „csapathoz" tartozónak érezzék magukat, és a tudomá­nyos életben — egyéniségük erőteljes kifejeződése mellett, talán éppen ez által — bizonyos közös vonásokat mutassanak. Azzal kell kezdenem, hogy számára a tudományos iskola megteremtése soha sem volt program, előre eltervezett célkitűzés. A közös munka, a mindennapos beszélgetések, a közös szórakozások (pl. a rendszeres kora délutáni röplabdázás vagy más játék, mint a ping-pong, a sakk, az ötórai teák stb.) alakítottak ki egy nagyon kellemes, összetartozást érzékeltető légkört. Annak ellenére, hogy szisztematikus „tanításról" Szent-Györgyivel kapcsolatban nem beszélhetünk, mégis nagyon sokat lehetett tanulniTőle. Nem elsősorban kutatási metodiká­kat vagy kutatási eszközök használatát, márcsak azért sem, mert véleménye szerint a tudományos kutatás legfőbb eszköze a kéz, a szem és az agy. Ami a metodikákat és eszközö­ket illeti, minden vele dolgozónak saját magának kellett utánanéznie a dolgoknak és meg­tanulnia a „mivelt" és a „hogyant". Amit Ő tanított, az a kutatás lényegére vonatkozott. Ezen „lényegi" tanításai közül szeretnék néhányat az alábbiakban felsorolni elsősorban azokat, amelyek számomra élményt jelentettek.* Szent-Györgyi már akkor hangoztatta azon nézetét, hogy az élet univerzális, amikor ez egyáltalán nem volt olyan nyilvánvaló, mint napjainkban. Kutatásait e meggyőződésének szellemében végezte. Azt vallotta — és meg is fogalmazta —, hogy bármilyen biológiai jelenséget vagy anyagot is vizsgálunk, ha elég mélyre ásunk mindenképpen az „ólet"-ről fogunk ismereteket szerezni ós közelebb jutunk az élő anyag megismeréséhez. Mindegy, hogy a füvet, az izmot, a vírust vagy az agyat tanulmányozzuk özekben a rendszerekben az alapvető biológiai elvek azonosak, és a mélyre ható, lényegre törő vizsgálatok ezek fel­tárásához vezetnek. Kutatásain végigvonul ennek a szemléletnek az érvényesítése: ami­kor a biológiai oxidációval foglalkozott, növényi és állati eredetű anyagokat egyaránt hasz­nált, és felfedezte a paprika magas C-vitamin tartalmát, a galambmell-izmot használva a * A szövegben előforduló Szent-Györgyi-idézetek nem egyeznek szó szerint a könyvei­ben megjelent megfogalmazásokkal. Úgy idézem gondolatait, ahogy visszaemlékezve a beszélgetésekre azok megmaradtak bennem. (696

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék