Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1987 (94. kötet = Új folyam 32. kötet)

1987 / 7-8. sz. - TANULMÁNYOK - HERMAN JÓZSEF - IMRE SAMU: Nyelvi változás - nyelvi tervezés Magyarországon

TANULMÁNYOK Herman József—Imre Samu NYELVI VÁLTOZÁS — NYELVI TERVEZÉS MAGYARORSZÁGON* A tanulmány témája tudományos-kulturális életünk és közéletünk szá­mos időszerű problémájához kapcsolódik. A gazdag problémakörből ki­választott kérdések azt bizonyítják, hogy a nyelvtudomány és más társa­dalomtudományok, sőt a nyelvtudomány és egyes természettudományok között szükséges és lehetséges az együttműködés, éppen a nyelvnek az emberi életben elfoglalt középponti helyénél fogva. I. 1. A nyelvészet sajátos helyzetben levő tudomány. Tárgya, a nyelv nem csu­pán a mindennapi társadalmi élet, cselekvés állandó közege és eszköze vala­mennyiünk számára, hanem széles körű, tudatos gondolkodás, reflexió tárgya is. Hiszen mindenki, aki ír, olvas, idegenekkel találkozik, vagy éppen idegen nyel­vet tanul, valamiféle véleményt alakít ki a nyelv lényegéről, egyik vagy másik nyelvi kérdésről. Ennek a nyelvre vonatkozó naiv tudásnak a birtokában sokan meglepetéssel, s nemegyszer idegenkedéssel veszik tudomásul, hogy a nyelv­tudomány a nyelv működésének és történeti módosulásainak mechanizmusát tanulmányozva, az utóbbi, már majdnem 200 év során a nyelvvel kapcsolatos köztudat fogalmait messzemenően részletező, elmélyítő s a naiv tudat számára itt-ott nehezen megközelíthető fogalmi rendszert alakított ki. Ez teszi szüksé­gessé, hogy előadásunk bevezetéseként néhány magyarázó szót szóljunk azok­ról a fogalmakról is, amelyek előadásunk címében szerepelnek, s ez a magyará­zat talán érthetővé fogja tenni, hogy témánk miért s hogyan kapcsolódik tudo­mányos és kulturális életünk, sőt közéletünk számos időszerű problémájához. 2. Vegyük először a nyelvi változás kifejezését. Ma már a művelt köztudat számára magától értetődő, hogy a nyelvek a társadalom életével összefonódva léteznek, s mint minden társadalmi jelenségnek, történetük van, változnak, legalábbis addig, amíg ténylegesen használják őket; csak a holt nyelvek válto­zatlanok. Mégis érdemes egy pillanatra a nyelvi változás kérdésénél már e be­vezetés során megállni. Későbbi mondanivalónk szempontjából lényeges megjegyezni, hogy a nyelv­tudomány két, egymástól különböző, bár összefonódott, egymásra ható válto­* Elhangzott az MTA 1987. április 1-i felolvasó ülésén. 1 Magyar Tudomány 1987/7—8 513

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék