Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1988 (95. kötet = Új folyam 33. kötet)

1988 / 3. sz. - TUDOMÁNYOS ÉLET - GIDAI ERZSÉBET: A jövő technológiája és társadalmi összefüggései

Dönteni annyi, mint a jövőt alakítani,­­ e jövő alakításáért a ma élő ember a felelős, aki nemcsak előkészítője, hanem szerzője is ennek a jövőnek. A különböző társadalmi-gazdasági berendezkedésű tár­sadalmaknak a saját nemzeti kultúrájuk és sajátosságaik megtartása mellett kell felkészülniük a jövő fogadására és formá­lására, a veszélyek elhárítására. E gondo­latokkal foglalható össze az 1987 szeptem­ber közepén Budapesten megrendezett euró­pai regionális szakértői tanácskozás fő mondanivalója. A Magyar Tudományos Akadémia Jövő­kutatási Bizottsága és a Jövőkutatási Világszövetség közösen rendezett, ,,A jövő technológiája és társadalmi összefüggései" című tanácskozásán 18 ország mintegy 80 szakembere volt jelen, képviselve nemcsak az európai államokat és a Világszövetséget, hanem a jövőkutatás tudományának lé­nyeges szakmai területeit is. E tanácskozás is megerősítette azt a tényt, h­ogy a jövőkutatás nemcsak szak­mai igény, hanem alapvetően politikai érdek is. Szükséges azért is, mert — Kame­niczky Istvánt idézve —­ gyorsabban jelennek meg ma a gondok, mint ahogy erre a döntések válaszolni tudnának. Időben fel kell tehát tárni e gondokat, fel kell készülni fogadásukra, illetve megelő­zésükre. A tanácskozáson három kérdéskört vitat­tak meg plenáris ülések keretében: 1. a technológia­váltás lehetőségei a különböző fejlettségű országokban; a fej­lődés alternatív útjai; a rövid és hosszú távú stratégiák, fejlesztési koncepciók rendszerének kialakítása; 2. a technológiai fejlesztést segítő és gátló tényezők a termelésben, a közigaz­gatásban és az infrastruktúrában, különös tekintettel a társadalmi feltételekre és hatásokra, felkészültségekre és ezek meg­oldására; 3. a technikai szintáttörés és a népesség generációváltásának problémái, a külön­böző generációk adaptációs lehetőségei és konfliktusai a technológiai fejlődésben; a munkaerő szerkezeti átalakulása és az oktatás, szakképzés hozzáillesztése a tech­nológia­váltáshoz. A három kérdés tartalmi keretét a megnyitó előadások nyújtották. Érdemes e rövid beszámoló kapcsán még egyszer felidézni az itt elhangzott főbb gondola­tokat. Bognár József akadémikus a műszaki és a társadalmi fejlődés kölcsönhatásait ele­mezve kiemelte az emberiség sorsát meg­határozó globális kérdések fontosságát, ezek nemzetközi összefogással történő megoldását. Napjainkban előtérbe kerül­tek a technikai változással együtt járó veszélyek és konfliktusok és ezek előre­jelzése. Veszélyterületnek számít a fegy­verkezés, az ökológiai egyensúly felbomlá­sával együttjáró következmények sora, amelyek szükségessé teszik a szennyező, veszélyes technológiák kitiltását Európá­ból és más földrészekről is. A tanácskozás megnyitóján felszólaló Eleonora Masina, a Jövőkutatási Világszövetség elnöke, szintén a veszélyprognózisok jelentőségét hangsúlyozta. A jövőkutatás feladata nem az abszolút pontosságú jövő „jóslás", hanem a lehetőségek alternatív feltárása, s a velük járó kockázatok és ezek következ­ményeinek elemzése. Ezeket a gondolato­kat erősítette meg Kapolyi László ipari miniszter is bevezető előadásában, kiemel­ve az emberi tényezők meghatározó szere­pét, a szellemi tőke várható jelentős mér­tékű felértékelődését, amely nélkül nem képzelhető el nagyobb tudományos-techni­kai előrelépés. Tudományos élet A JÖVŐ TECHNOLÓGIÁJA ÉS TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Next