Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1988 (95. kötet = Új folyam 33. kötet)
1988 / 3. sz. - TUDOMÁNYOS ÉLET - GIDAI ERZSÉBET: A jövő technológiája és társadalmi összefüggései
Dönteni annyi, mint a jövőt alakítani, e jövő alakításáért a ma élő ember a felelős, aki nemcsak előkészítője, hanem szerzője is ennek a jövőnek. A különböző társadalmi-gazdasági berendezkedésű társadalmaknak a saját nemzeti kultúrájuk és sajátosságaik megtartása mellett kell felkészülniük a jövő fogadására és formálására, a veszélyek elhárítására. E gondolatokkal foglalható össze az 1987 szeptember közepén Budapesten megrendezett európai regionális szakértői tanácskozás fő mondanivalója. A Magyar Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottsága és a Jövőkutatási Világszövetség közösen rendezett, ,,A jövő technológiája és társadalmi összefüggései" című tanácskozásán 18 ország mintegy 80 szakembere volt jelen, képviselve nemcsak az európai államokat és a Világszövetséget, hanem a jövőkutatás tudományának lényeges szakmai területeit is. E tanácskozás is megerősítette azt a tényt, hogy a jövőkutatás nemcsak szakmai igény, hanem alapvetően politikai érdek is. Szükséges azért is, mert — Kameniczky Istvánt idézve — gyorsabban jelennek meg ma a gondok, mint ahogy erre a döntések válaszolni tudnának. Időben fel kell tehát tárni e gondokat, fel kell készülni fogadásukra, illetve megelőzésükre. A tanácskozáson három kérdéskört vitattak meg plenáris ülések keretében: 1. a technológiaváltás lehetőségei a különböző fejlettségű országokban; a fejlődés alternatív útjai; a rövid és hosszú távú stratégiák, fejlesztési koncepciók rendszerének kialakítása; 2. a technológiai fejlesztést segítő és gátló tényezők a termelésben, a közigazgatásban és az infrastruktúrában, különös tekintettel a társadalmi feltételekre és hatásokra, felkészültségekre és ezek megoldására; 3. a technikai szintáttörés és a népesség generációváltásának problémái, a különböző generációk adaptációs lehetőségei és konfliktusai a technológiai fejlődésben; a munkaerő szerkezeti átalakulása és az oktatás, szakképzés hozzáillesztése a technológiaváltáshoz. A három kérdés tartalmi keretét a megnyitó előadások nyújtották. Érdemes e rövid beszámoló kapcsán még egyszer felidézni az itt elhangzott főbb gondolatokat. Bognár József akadémikus a műszaki és a társadalmi fejlődés kölcsönhatásait elemezve kiemelte az emberiség sorsát meghatározó globális kérdések fontosságát, ezek nemzetközi összefogással történő megoldását. Napjainkban előtérbe kerültek a technikai változással együtt járó veszélyek és konfliktusok és ezek előrejelzése. Veszélyterületnek számít a fegyverkezés, az ökológiai egyensúly felbomlásával együttjáró következmények sora, amelyek szükségessé teszik a szennyező, veszélyes technológiák kitiltását Európából és más földrészekről is. A tanácskozás megnyitóján felszólaló Eleonora Masina, a Jövőkutatási Világszövetség elnöke, szintén a veszélyprognózisok jelentőségét hangsúlyozta. A jövőkutatás feladata nem az abszolút pontosságú jövő „jóslás", hanem a lehetőségek alternatív feltárása, s a velük járó kockázatok és ezek következményeinek elemzése. Ezeket a gondolatokat erősítette meg Kapolyi László ipari miniszter is bevezető előadásában, kiemelve az emberi tényezők meghatározó szerepét, a szellemi tőke várható jelentős mértékű felértékelődését, amely nélkül nem képzelhető el nagyobb tudományos-technikai előrelépés. Tudományos élet A JÖVŐ TECHNOLÓGIÁJA ÉS TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI