Magyar Tudomány, 1990 (97. kötet = Új folyam 35. kötet)
1990 / 12. sz. - A TUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL - OROSZI SÁNDOR - SIPOS BÉLA: Heller Farkas
A tudomány történetéből Oroszi Sándor—Sipos Béla HELLER FARKAS* „SINE PRAETERITIS FUTURA NULLA" Az MTA 1989. évi, 149. rendes közgyűlésének döntése számos, az 1948—49-es években, illetve később, különböző okok miatt kizárt akadémikust sújtó intézkedését, határozatát hatálytalanította és ezeknek a személyeknek az akadémiai tagságát folyamatosnak nyilvánította. A rehabilitált akadémikusok között találjuk Heller Farkast, akit 121 társával együtt 1949. XI. 29-én kizártak az Akadémia tagjai sorából és tanácskozó tagnak minősítettek vissza, ami csak formális címet jelentett. Az Akadémiának az átszervezéskor 267 tagja volt, akik közül csak 102 rendes és levelező, valamint egy tiszteletbeli tagot választottak újra. Az átszervezés során például az összes közgazdász akadémikust kizárták. Személy szerint Heller Farkas azt is joggal sérelmezte, hogy mint a II. Bölcseleti, Társadalmi és Történeti tudományok Osztályának elnöke (1870—1949 között ez volt a II. osztály neve, Heller közel 2 évig volt elnök, 1948. I. 12. — 1949. XI. 29.) mindent megtett azért, hogy a zavartalan átmenetet biztosítsa. A II. osztály kizárt tagjai közül 1989-ben 67 tudós kapta vissza akadémiai tagságát, közülük közgazdászok a következők voltak: Abay Gyula, Boér Elek, Czetler Jenő, Heller Farkas, Kováts Ferenc, Laky Dezső, Navratil Ákos, Theiss Ede és Varga István. Az 1948—49-ben és az 1989-ben hozott MTA-határozatok egyaránt politikai motiváltságúak voltak, s az Akadémia önállóságának, autonómiájának a fokozása lehet a garancia arra, hogy hasonló esetek többé ne ismétlődjenek meg. Valljuk — mint mottónk is utal rá — ,,a múlt nélkül nincs jövő". A Heller család Porosz-Sziléziából származott, az ott még ma is létező szerb kisebbséghez (szláv népcsoporthoz) tartozott. Dédapja 20 évesen, 1776 körül telepedett le Pesten. Heller Farkas édesapja, Heller Ágost önerőből küzdötte fel magát nemzetközileg elismert tudóssá, természettudományi szakíróvá és tudománytörténésszé. Heller Ágost enciklopédikus, vagyis mindent felölelő tudásra törekedett, amire a XIX. században még volt lehetőség. Ezt az apai, eszmei örökséget később fia, Heller Farkas is ápolta, szakterületén a közgazdaságtudomány teljes körű feldolgozására törekedve. A másik hagyomány a zene tisztelete és szeretete volt a Heller családban. Heller Farkas szülei: Heller Ágost és Bolberitz Georgina 1876. augusztus 14-én kötöttek házasságot, melyből három fiú született: Heller Farkas (1877. május 9.) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja. * A szerzők köszönetet mondanak Heller Farkas gyermekeinek, a Budapesten élő Heller Farkas Tamásnak és a Brazíliában élő Heller Klárának, Márki Tamásnénak, hogy édesapjuk hagyatékának rendelkezésünkre bocsátásával nagymértékben hozzájárultak egypontos pályakép felvázolásához, így számos új, eddig nem ismert informácót is tudunk közölni. Természetesen ezen kívül széles körű irodalomfeldolgozást is végeztünk. 1 Lásd Az MTA 1989. évi közgyűlésének határozata. 6. Magyar Tudomány 1989. évi 9. sz. 760—762. 2 MTA másfél évszázada 1826—1976. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976. 366—368. 3 Heller Ágost fizikatörténeti német nyelvű főművét 1965-ben az NSZK-ban fakszimile kiadásban újra kiadták. L. ifj. GAZDA ISTVÁN—SAIN MÁRTON: Fizikatörténeti ABC, 9. 1440 Magyar Tudomány 1990. 11 . szám