Magyar Tudomány, 1990 (97. kötet = Új folyam 35. kötet)

1990 / 12. sz. - A TUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL - OROSZI SÁNDOR - SIPOS BÉLA: Heller Farkas

A tudomány történetéből Oroszi Sándor— Sipos Béla HELLER FARKAS* „SINE PBAETEBJTIS FUTURA NULLA" Az MTA 1989. évi, 149. rendes közgyűlésének döntése számos 1 az 1948—49-es években, illetve később, különböző okok miatt kizárt akadémikust sújtó intézkedését, határozatát hatálytalanította és ezeknek a személyeknek az akadémiai tagságát folyamatosnak nyil­vánította. A rehabilitált akadémikusok között találjuk Heller Farkast, akit 121 társával együtt 1949. XI. 29-én kizártak az Akadémia tagjai sorából és tanácskozó tagnak minősí­tettek vissza, ami csak formális címet jelentett. Az Akadémiának az átszervezéskor 267 tagja volt, akik közül csak 102 rendes és levelező, valamint egy tiszteletbeli tagot válasz­tottak újra. 2 Az átszervezés során például az összes közgazdász akadémikust kizárták. Személy szerint Heller Farkas azt is joggal sérelmezte, hogy mint a II. Bölcseleti, Társa­dalmi és Történeti tudományok Osztályának elnöke (1870—1949 között ez volt a II. osztály neve, Heller közel 2 évig volt elnök, 1948. I. 12. — 1949. XI. 29.) mindent megtett azért, hogy a zavartalan átmenetet biztosítsa. A II. osztály kizárt tagjai közül 1989-ben 67 tudós kapta vissza akadémiai tagságát, közülük közgazdászok a következők voltak: Abay Gyula, Boér Elek, Czetler Jenő, Heller Farkas, Kováts Ferenc, Laky Dezső, Navratil Ákos, Theiss Ede és Varga István. Az 1948—49-ben és az 1989-ben hozott MTA-határo­zatok egyaránt politikai motiváltságúak voltak, s az Akadémia önállóságának, autonó­miájának a fokozása lehet a garancia arra, hogy hasonló esetek többé ne ismétlődjenek meg. Valljuk — mint mottónk is utal rá — ,,a múlt nélkül nincs jövő". A Heller család Porosz-Sziléziából származott, az ott még ma is létező szorb kisebb­séghez (szláv népcsoporthoz) tartozott. Dédapja 20 évesen, 1776 körül telepedett le Pesten. Heller Farkas édesapja, Heller Ágost önerőből küzdötte fel magát nemzetközileg elismert tudóssá, természettudományi szakíróvá és tudománytörténésszé. 3 Heller Ágost enciklopédikus, vagyis mindent felölelő tudásra törekedett, amire a XIX. században még volt lehetőség. Ezt az apai, eszmei örökséget később fia, Heller Farkas is ápolta, szakterü­letén a közgazdaságtudomány teljes körű feldolgozására törekedve. A másik hagyomány a zene tisztelete és szeretete volt a Heller családban. Heller Farkas szülei: Heller Ágost és Bolberitz Georgina 1876. augusztus 14-én kötöttek házasságot, melyből három fiú született: Heller Farkas (1877. május 9.) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja, * A szerzők köszönetet mondanak Heller Farkas gyermekeinek, a Budapesten élő Heller Farkas Tamásnak és a Brazíliában élő Heller Klárának, Márki Tamásnénak, hogy édesapjuk hagyatékának rendelkezésünkre bocsátásával nagymértékben hozzájá­rultak egypontos pályakép felvázolásához. így számos új, eddig nem ismert informácót is tudunk közölni. Természetesen ezen kívül széles körű irodalomfeldolgozást is végeztünk. 1 Lásd Az MTA 1989. évi közgyűlésének határozata. 6. Magyar Tudomány 1989. évi 9. sz. 760—762. 2 MTA másfél évszázada 1826—1976. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976. 366—368. 3 Heller Ágost fizika történeti német nyelvű főművét 1965-ben az NSZK-ban fakszimile kiadásban újra kiadták. L. ifj. GAZDA ISTVÁN— S AIN MÁRTON: Fizikatörténeti ABC, 9. 1440 Magyar Tudomány 1990. 11 • szám 1493

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék