Magyar Tudomány, 1991 (98. kötet = Új folyam 36. kötet)

1991 / 9. sz. - KÖNYVSZEMLE - OROSZI SÁNDOR: Sipos Béla: Heller Farkas [ismertetés]

Könyvszemlé­ letörténet szempontjából, hiszen támpontok vannak arra, hogy az adott szellemi környezet hatására a Pá­rizsban tanultak Európa különböző országaiban mi­lyen orientációkat követtek. Egyébként a szerző nem éri be azzal, hogy a ma­gyar hallgatók párizsi tanulmányairól szóljon, keresi azt is, hogy mely más egyetemeken tanultak, Bécsben, Krakkóban, Padovában, s ez önmagában is utal az ál­talánosabb európai összefüggésekre. A 15. század vé­gén és a 16. század elején évente mintegy 50-100 ma­gyar hallgató tanult külföldön, a legtöbben Bécsben és Krakkóban, Párizsban mindössze évente 2-7 %-uk (a szerzőnek köszönhetjük a számítást és az összehason­lítást). Túlzás volna ezek után azt állítani, hogy a Sor­bonne ebben az időben meghatározó befolyást gyako­rolt volna a magyar egyházi értelmiség eszmei fejlődé­sére. Azt azonban állíthatjuk, hogy annak olyan jeles képviselői, mint Gosztonyi püspök, igenis jelentős alakjai voltak szellemi életünknek. Gábriel Asztrik tanulmánya ennek a franciás orientációnak a támogatási körét mu­tatja be, még ha nem is dolgozza fel a Franciaországból hazatértek tevékenységét (Várdai Balázsnál utal erre), és a jövő nemzedékre bízza ezt a feladatot. A munka egyik érdekes újdonsága a magyar szentek beiktatásának vizsgálata a natio kalendária­ Sipos Béla: HELLER FARKAS Heller Farkast tudományos teljesítménye, nagy­számú könyve és folyóiratcikke alapján joggal tekint­hetjük a két világháború közötti periódus - sőt, a század vége felé haladva - a huszadik század (egyik) legkie­melkedőbb magyar közgazdájának. Ekkor még nem vettük figyelembe azt a szerepet, amelyet egyetemi tan­anyagként használt könyveivel, előadásaival, személyes emberi példájával játszott a magyar közgazdász-gene­rációk képzésében. Ezt a nagy ívű élet­utat 1948-ig szinte osztatlan siker, pályadíjak, kitüntetések, közéle­ti-tudományos elismerések, megtisztelő, de ugyanakkor embert próbáló megbízások szegélyezték. 1949-ben -némi fáziskéséssel a ,,fordulat éve" után - Heller életé­ben is fordulat következett be: kizárták az Akadémia tagjai sorából. Ezzel szinte párhuzamosan katedrára sem állhatott, bár fizetését rendszeresen kapta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemtől, mába, amely a magyar diákoknak azt az igyekezetét bizonyítja, hogy a magyar történelmet és nemcsak az egyház történetét az európai történelem részévé te­gyék. Itt nemcsak Szent Istvánról, Szent Lászlóról, de Szent Imréről, Szent Erzsébetről, sőt Szent Adalbert­ról vagy Gellértről is szó van. 1522. augusztus 12-én Várdai Balázs a natio szá­madáskönyvébe bejegyzi, hogy kénytelen hazamenni a francia fővárosban grasszáló pestis, de a Magyaror­szágot ért török támadás és az ország egy részének elfoglalása miatt is. "Omnibus magistris presentibus et futuris animam hilarem, vitam longam finemque be­atus exoptans." Ugyanezt kívánjuk Gábriel Asztrik­nak, aki rendkívül fáradságos, aprólékos kutatással tárta fel a magyar diákok párizsi tevékenységét bizo­nyítva, hogy ebben a korban Magyarország éppúgy része volt Európának, mint a kontinens bármelyik má­sik régiója, s a korabeli magyar értelmiség ugyanazok­ból a forrásokból táplálkozott mint a francia, angol, holland, német vagy olasz. (United States Subcommis­sion for the History of Universities, University of Notre Dame, Indiana /USA/ and Verlag Josef Knecht, Frankfurt am Main, 1986. 238 o.) Köpeczi Béla A Heller számára politikai apályt jelentő évtize­dek után 1989-ben az Akadémia közgyűlése vissza­adta akadémiai tagságát, az azt megelőző évben meg­jelent kiemelkedő művének reprint-kiadása, s ebbe a sorba illeszkedik a Sipos Béla által rajzolt tudósportré, amely méltó megemlékezést és újabb törlesztést jelent a társadalom adósságából. Sipos Béla könyvében közgazdászokhoz szól: nem Heller Farkas tudományos teljesítményének szakmai kivonatát adja. A portré inkább irodalmi ih­letésű, Heller pályáját, emberi nagyságát mutatja be, melynek szinte csak lábjegyzetei a szakmai-tudo­mányos teljesítmények. S ez így is van rendjén: az Akadémia a társadalmi nyilvánosság előtt fosztotta meg Heller Farkast címétől, a tisztelgésnek emberi, tu­dományos és oktatói teljesítménye előtt is e fórumon kell megtörténnie. Magyar Tudomány 1991. 9. szám

Next