Magyar Tudomány, 1991 (98. kötet = Új folyam 36. kötet)

1991 / 9. sz. - A TUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL - TÓTH PÁL PÉTER: Beszélgetés Bay Zoltánnal (Részletek egy interjúból)

A tudomány történetéből BESZÉLGETÉS BAY ZOLTÁNNAL Részletek egy interjúból A véletlennek volt köszönhető, hogy 1986 augusztusában a „Magyarok szerepe a termé­szettudományos és műszaki haladásban" című konferencián Bay Zoltán professzor elő­adását meghallgattam. Azt is a véletlennek tudhatom be, hogy egy évvel később az Ame­rikában élő magyarok „Itt-Ott" konferenciáján, ahol Bay professzor ,Az űrkutatás jö­vője" címmel tartott nagysikerű előadást, újból „hallgatója" lehettem. A konferenciára Hőgye Mihály és felesége, Patricia segítségével jutottam, s ők­ voltak azok, akik Bay Zoltánnal és feleségével megismertettek. A konferencia alatt megkezdett beszélgetés Washingtonban folytatódott, ahol egy hosszabb interjút készítettem Bay Zoltánnal. A 80 éves tudóst köszöntő írások, s elsősorban ,Az élet erősebb" című önéletrajzi ihletésű könyve (Püski-Csokonai, 1990) szükségtelenné tette az interjú egészének közlését. Az alábbiak­ban az 1987-ben készült beszélgetésnek csak a Magyar Tudományos Akadémiával kap­csolatos részét ismertetem az olvasóval, amely ma már tudománytörténeti jelentőségű. Mit jelentett Önnek 1944/45 fordulója? Egy kicsivel korábbról kell kezdenem. Munkám az Egyesült Izzóhoz kötött és én a gyár­ban a háború alatt a gyári szociáldemokrata vezetőkkel, elsősorban Pintér Jánossal és Nagy­pál Jenővel voltam jó viszonyban. Volt közöttünk egy „megállapodás", nevezetesen az, hogy semmiféle politikai pártba nem fogok belépni. Szóval ez volt 1945 előtt az én helyzetem. Majd 1945 után jött az ún. demokratikus kísérlet, amit szívvel-lélekkel támogattam. Szent-Györgyivel nagyon nagy lelkesedéssel néztünk a dolgok elé, bár az én lelkesedésemet valami — amit a mai napig fájlalok — nagyon megzavarta. Ez az Egyesült Izzó, a gyár leszerelése volt [...] Ennek dacára persze folytattuk azt, amit demokratikus kísérletnek nevezünk. Én Szent-Györgyi kérésére a Természettudományi Akadémia alelnöke lettem. Szent-Györgyi volt az elnök és tárgyalni kezdtünk az öreg Akadémiával. Mi tette indokolttá a Természettudományi Akadémia létrehozását? Azért kellett létrehozni a Természettudományi Akadémiát, mert a régi Akadémia el­nökségében és vezetésében régi, megrögzött, vaskalapos emberek voltak és sok olyan fia­talember volt, aki egyszerűen nem lehetett az Akadémia tagja, mert azt az Akadémia tagjai meg tudták akadályozni. Magyar Tudomány 1991. 9. szám

Next