Magyar Tudomány, 1993 (100. kötet = Új folyam 38. kötet)
1993 / 2. sz. - KÖNYVSZEMLE - DETRE CSABA: Három könyv a környezetvédelemről (Magyar Köztársaság Kormánya: Nemzeti beszámoló az Egyesült Nemzetek 1992. évi Környezet és Fejlődés Világkonferenciájára ; Környezet és társadalom - Környezetpolitikai stratégia. Környezetpolitika ; Rakoncza
Könyvszemlé zési megoldásaival ismertet meg, ugyanakkor közel ötszáz vízerőművet is bemutat. A könyvet tehát kiválóan hasznosíthatják a világ bármely részén tervezést vagy kivitelezést végző vízépítő és vízgépész szakemberek, ahogy az a korábbi kiadásokkal is történt. Hazai szakemberek számára — hazánk földrajzi adottságai folytán — gyakorlati szempontból ez a kötet talán kevésbé fontosnak látszik, mint az I. és a tervezett III., valójában azonban nagyon sok hasznosítható, sőt nem nélkülözhető ismeret található a II. kötetben, mégpedig nemcsak elvi, hanem gyakorlati szempontból is. Ilyen például a vízkivételi műre, az üzemvízcsatornára és a vízerőtelep elrendezésére vonatkozó ismeretek jórésze, de — szivattyús energiatározási lehetőségeinkre gondolva — pl. a földalatti vízerőtelepre és a közepes esésű vízgépekre vonatkozó számos ismeret is. Végül nyilvánvaló, hogy a hazánkban jelentős számban lehetséges törpe vízerőműveknél is felhasználható ismeretek egy része — a tervezett III. kötetbeli részletes tárgyalások mellett — a nagyesésű erőművekre vonatkozó jelen II. kötetből szerezhető meg. A felsorolt A/...G/ fejezetek egyaránt foglalkoznak a létesítményekben kialakuló permanens és nempermanens áramlási viszonyokkal, illetve az ezekre vonatkozó hidraulikai méretezéssel, továbbá — ahol szükséges — behatóan taglalják a szerkezetek hidrodinamikai terheA környezetvédelemmel foglalkozó, közelmúltban megjelent, az egész tematikát és problematikát átölelő három jeles kötet arra sarkall, hogy e témakör egészére vonatkozó eszmefuttatásokat adjunk közre. A környezetvédelemnek nevezett ismeret- és cselekvési kör rohamosan tágul. Ez az emberiség megállíthatatlanul mélyülő ökológiai válságának eredménye. Minden jel arra mutat, hogy bár a vészharangok zúgása mindinkább hallatszik, de nemhogy a válságot mérsékelni tudnánk, még okainak feltárása is szinte hatástalannak tűnik. Egyedüli sikernek azt tekinthetjük, hogy ma már kezdünk rádöbbenni arra, hogy az emberiség ökológiai helyzete reménytelen. Ezért minden környezetünk védelmére tett erőfeszítésre érvényes a latin szentencia: ,,Ut desint vires, tamen est laudanda Voluntas". (Habár hiányzik az erő, mégis dicséretre méltó az akarat.lését, ezek szilárdságtani méretezése céljából. A vízépítő mérnök számára kielégítő részletességű ismeretek találhatók a könyvben a vízgépészeti berendezések fajtáiról, működésükről, kiválasztásukról, hatásfokukról stb. A mű egyetlen hiányosságának tartom, hogy számadatait és számpéldáit általában a régi technikai (kgerő, m, s) rendszerben, nem pedig az SI rendszerben adja meg. A kiadó a számára kényelmesebb, de az olvasó számára fárasztóbb utat választotta, amikor az adatok és példák átszámítása helyett — amit a vízépítés great old manjétől valóban nem lehetett elvárni — megelégedett a mértékegységrendszerek közti átszámítás táblázatának melléklésével. Ámbár a vízépítés és ezen belül a vízerőhasznosítás hazánkban jelenleg hullámvölgyben van, optimista módon merem ajánlani a mű tanulmányozását nemcsak a külföldön dolgozó, hanem az idehaza jelenleg más vízügyi feladatokkal foglalkozó magyar vízépítő és vízgépész szakembereknek is, annál is inkább, mert a mű négy évtizeddel ezelőtt megjelent — egyébként kitűnő — magyar nyelvű alapváltozata elsősorban tankönyvnek készült, és az utóbbi csaknem négy évtized fejlődésének következtetései is csak a most megjelent kötetben találhatók. (Akadémiai Kiadó, 1991. 1092 o.) Haszpra Ottó Az emberiség azzal, hogy kifejlődése során mindinkább levetkőzte állati mivoltát, egyre inkább elidegenedett rég volt, az állatvilágból átörökölt környezetétől. Az új, kizárólag mint társadalmi lény által kialakított környezet rohamosan válik elviselhetetlenné az ember mint biológiai lény számára. Tagadhatja-e valaki, hogy az ember az őseredeti, még embernélküli környezetét elkerülhetetlenül pusztító technológiai fejlettség nélkül azzá lehetett volna, mint ami most? Az őseredeti környezet elpusztítása az ára annak, hogy leszállhattunk a Holdra, néhány óra alatt a földfelszín bármelyik pontjáról eljuthatunk egy tetszés szerinti bármely másik pontjára. Az emberiség ökológiai—történelmi alapkérdései valahogyan így hangzanak: barlangi medve vagy automobil, vagy akár: arboreális életmód vagy holdutazás? HÁROM KÖNYV A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL Magyar Köztársaság Kormánya: Nemzeti beszámoló az Egyesült Nemzetek 1992. évi Környezet és Fejlődés Világkonferenciájára Környezet és társadalom - Környezetpolitikai stratégia. Környezetpolitika Rakonczay Zoltán: A magyar természetvédelem 50 éve számokban 1939—1990. 241 Magyar Tudomány 1993. 2. szám