Magyar Tudomány, 1993 (100. kötet = Új folyam 38. kötet)
1993 / 1. sz. - MEGEMLÉKEZÉS - MARX GYÖRGY: Bay Zoltán (1900-1992)
Megemlékezés leszerelését és háborús jóvátétel címén történő elszállítását. Bay Zoltánt ismét a gyár szervezett munkásai segítik, és a „leszerelés" után gyorsan megindul az izzólámpa-gyártás, sőt a gyár exportra termel. Épp ez válik gyanússá. Közeleg a fordulat éve, államosítani kell a gyárakat, még akkor is, ha a „szövetséges" amerikaiak tőkeérdekeltsége van bennük. Be kell bizonyítani, hogy az Olajipari Rt, a Standard, a Tungsram szabotálja a termelést, hogy aláássa a magyar népgazdaságot. A politikai és gazdasági rendőrségnek gyártani kell a bizonyítékot, be kell gyűjteni a tetteseket, a bíróság készülhet a halálos ítéletekre. Bay Zoltán is megismerkedik az éjszaka érkező nagy fekete autóval, az ÁVO kihallgatási módszereivel, miközben Rajk László megüzeni neki: ha belép a Pártba, ő lesz a Magyar Tudományos Tanács vezetője. Bay Zoltán ekkor száll a Hegyeshalom felé induló vonatra. A legutóbbi években éberen figyelte az Egyesült Izzó (Tungsram) sorsának is fordulatát. Ismét bizakodott és ismét aggódott. Próbáljuk vele együtt hinni, hogy a Tungsram át fogja élni a jelen gazdasági viharait is, nem lesz osztályrésze újabb külföldről diktált leszerelés. Bay Zoltán 1945-ben a Szent-Györgyi Albert elnöklete alatt szerveződött Természettudományi Akadémia alelnöke lett, amelynek titkára Gombás Pál volt, és olyanok a tagjai, mint Hevesy György, Neumann János, Riesz Frigyes, Wigner Jenő és mások. Az akadémiai konszolidáció után Bay Zoltán lett az MTA Természettudományi Osztályának elnöke (1946—1948). Levelező tagként székfoglalóját a fotoelektronsokszorozóról tartotta (1938), rendes tagként a Hold-visszhang-kísérletről beszélt akadémiai székfoglalójában (1946). Bay Zoltán 25 év után, 1973-ban látogatott újra haza az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására: alma matereiben, egyetemein Debrecenben, Budapesten, Szegeden az új méter javaslatáról beszélt. Részt vett az Eötvös Társulat 1975. debreceni és 1977. egri vándorgyűlésén. 1981-ben választotta tiszteleti tagjává az Eötvös Társulat. Nyolc évre rá az Akadémia is. A történelem egyedülálló fintora, hogy mint az MTA tiszteleti tagja, egy harmadik székfoglalót is tarthatott (1989), ennek a témája az új méter volt. (Rendes tagságát jogilag nem lehetett visszaállítani, mert annak feltétele a magyar állampolgárság, és Rákosi Mátyás ettől megfosztotta Bay Zoltánt. Jogászaink nem tudták megoldani a problémát...) Az utóbbi két évtizedben Bay Zoltán rendszeresen küldte írásait magyar fizikai folyóiratokba. Visszaemlékezéseit (a Tungsram kálváriáját az 1940-es évek német, nyilas, szovjet, rákosista viharai közepette) elsőként a Fizikai Szemle közölte 1989-ben. 90. születésnapján Göncz Árpád adta át neki Washingtonban a Magyar Köztársaság rubinokkal ékes Zászlórendjét. Ezt köszönve, Bay Zoltán önmagának tette fel a kérdést: — „Szabad volt-e elmennem, vagy vállalnom kellett volna az otthoni sorsot, amely börtönnel vagy éppen kivégzéssel járhatott volna?" — Bay Zoltán a szerzőnek is elmondta: azért írta meg visszaemlékezéseit, hogy megmutassa: „az élet az erősebb", de azért is, hogy életútja ne adjon fölmentést azoknak, akik Magyarországon végzett munkájukat, kényelmi előnyökért hagyják ott, nem pedig történelmi kényszerből. Marx György 98 Magyar Tudomány 1993. 1. szám 97