Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 1997 (104. kötet = Új folyam 42. kötet)

1997 / 8. sz. - VITÁK - VÉLEMÉNYEK - BENCZE GYULA: Lesz-e még tudomány 2001-ben?

Lesz-e még tudomány 2001-ben? Lesz-e még tudomány 2001-ben? Heller Ágnes eszmefuttatásának az emberi hiszékenységről különös aktualitást ad az a tény, hogy éppen 50 éve, 1947. június 14-én zuhant le és pusztult el állítólag az Új Mexikó állambeli Roswell közelében egy idegen űrhajó, fedélzetén „kis zöld emberekkel". Az elmúlt öt évtized alatt minden racionális magyarázat és bizonyíték ellenére fennmaradt az a hiedelem, miszerint az Egyesült Államok kormánya — nyilvánvalóan az érintett tudósok cinkosságával — elhallgatta az eseményt az állampolgárok előtt, és ennek a „konspirációnak" azóta sem sikerült megnyugtatóan a végére járni [1]. 1997. június 24-én a Pentagon sajtókonferenciáján számos videofelvételt és egy 231 oldalas részletes jelentést hozott nyilvánosságra, amely több évtizedes vizsgálat eredményeképpen minden ésszerű kétséget eloszlatva cáfolja az UFO­baleset létezését és ezzel a maga részéről lezárja az ügyet. Nem így az ufológusok, akik továbbra sem nyugszanak, sőt a nevezetes évfordulóról rendezvényeken és konferenciákon emlékeztek meg, többek között hazánkban is! A legnagyobb szabású ünnepségnek éppen Roswell városa adott otthont július 1—6. között, amelynek programjában UFO filmfesztivál és UFO kiállítás is sze­repelt. Az eseményen számos híresség is megjelent, köztük Erich von Däniken, továbbá „szakértő ufológusok", scl-fl szerzők, filmproducerek, pszichiáterek, sőt még egy, az UFO-k által elrabolt(!) személy, egy bizonyos John Hunter Gray is! A rendezvény fénypontja július 6-án délután 1 órakor egy időkapszula elhelyezése volt a város Brainerd Plaza nevű főterén! Csak rosszindulatú emberekben kelthet némi rossz érzést az a körülmény, hogy a nagy ünnepség szponzora többek között Roswell város Kereskedelmi Kamarája (Chamber of Commerce) volt! (Ebben az esetben a hiszé­kenység az (amerikai) kormánnyal szembeni gyanakvásból, tudatlanságból, és nem utolsósorban a hiszékeny tömegeket manipulálok pénzvágyából táplálkozik, amely vonatkozásokat Heller Ágnes elmélkedései sajnos nem érintették.) Az áltudományok napjainkban tapasztalt térhódítása — amelynek Heller Ágnes nem tulajdonít különösebb jelentőséget — sajnálatos módon konstruktív interfe­renciában van egyes posztmodern szellemi áramlatok képviselői részéről megnyil­vánuló militáns tudományellenességgel [2]. Nem véletlen tehát, hogy sokan a tu­domány legitimációs válságáról, „posztakadémikus tudományról" beszélnek a (ter­mészet) tudomány szédületesen gyors fejlődése és látványos eredményei ellenére, valamint megkérdőjelezik a tudomány objektivitását is [3]. A tudomány helyzetét Feyerabend, a tudományfilozófia fenegyereke, a tudo­mányellenesség zászlóvivője, a következőképpen jellemezte „Milyen lesz a tudo­mányfilozófia 2001-ben?" c. még 1974-ben megjelent cikkében [4]: „Bár ritkán Magyar Tudomány 1997, 8. szám 989

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék