Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2003 (110. kötet = Új folyam 48. kötet)

2003 / 12. sz. - MELLÉKLET - Akadémiai tagajánlások 2003

Orvosi Tudományok Osztálya kimutatását. A magyarországi lakosság több genetikai kórképére vonatkozóan elsőként közölt nemzetközi összehasonlításokban szereplő allél- és mutáció-gyakorisági adatokat és új genotípusokat (Am.J. Hum.Genet. 45: 310-318,1989; Proc. Natl. Acad. Sci. USA 87:5383-5386,1990). A Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. Tudományos dolgozatainak száma 144, közleményeinek összesített impakt faktora 104. Idézettsége 481. Kitüntetései: Akadémiai Díj, Semmelweis Egyetem Kiváló Oktatója I. fokozat, Széchenyi Professzori Ösztöndíj. Ajánlók: Halász Béla, Petrányi Győző ,) GASZNER PÉTER 1939-ben született Békéscsabán. Szűkebb szakterülete: pszichiátria, klinikai pszicho­farmakológia. 1997 óta az orvostudomány doktora. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, osztályvezető főorvosa, c. egyetemi tanár. Neuropathológiai munkássága után kidolgozta a szövődménymentes atropin­coma eljárását. Megállapította, hogy esetenként a „megszokott" toxikus dózis százszorosát is lehet egyszeri parenteralis adagolással alkalmazni. Elsőként írta le az antidepresszánsok és a neuroleptikumok cholinerg és noradrenerg idegrendszeri hatásának mechanizmusát egészséges önkénteseknél és betegeknél (Br. J. Clin. Pharmac. 9,112-113,1980; Br. J. Clin. Pharmac. 9,88-91,1980.) Új polydiagnosztikus nozológiai rendszere, a Composite Diagnostic Evaluation of Hyperthymic Disorders (Gaszner, Ban, Animula, Budapest, 1998) a mai pszichiátriai besorolás legmegbízhatóbb módszere. Elsőként írta le a szelektív hatású reboxetin antidepresszáns és a clonazepam drogelvonási tünetekben gyógyító hatását, pl. a clorapin veszélytelenségét és újszerű alkalmazását (Progr. Neuro-Psychopharmac. Biol. Psychiat. 26,603-607,2002). Tudományos munkásságát elsősorban a pszichiátriai és a klinikai psychopharmakológia területén végezte. 204 közleménye, pl. könyvfejezete angol nyelvű. Impact faktora: 61.298. Idézettsége: 209. Negyven éve oktat és végez pszichiátriai gyógyítást, melynek során kidolgozta a komplex pszichiátriai ellátást. Tizenkét nemzetközi kongresszust és a CINP Világkongresszusát rendezte. A Buenos Aires-i Egyetem díszdoktora, a Svéd Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja, Széchenyi professzori ösztöndíjas. Ajánlók: Knoll József, Magyar Kálmán, Pásztor Emil S. GERGELY LAJOS 1940-ben született Debrecenben. A Debreceni Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete igazgató egyetemi tanára. 1987 óta az orvostudomány doktora. Fő kutatási területe az orvosi virológián belül a herpeszvírusok és humán papillomavírisok kutatása. Közlemé­nyeinek száma 87, összesített impaktja 133 793. Az Epstein-Barr­hous szaporodásával kapcsolatos alapvető megállapításait - vírusantigének szintézisének körülményeit, a latens vírusgenom aktiválhatóságát, a vírus hatását a gazda­sejtre - tankönyvek és kézikönyvek is idézik (Virology 45,10-29 (1971); Int. J. Cancer 7, 293-302 (1971)). A humán papillomavírusok és a cervix carcinoma közti kapcsolatban a vínis fontos szerepét számos közleményben méltatta. Kiemelkedik a vínis előfordulási gyakorisága a vínisgenom daganatkeletkezésben fontos génjeinek transzkripciós aktivitása, a vínisgenom integrációjára vonatkozó eredményei (Lancet II, 513 (1987); J. Med. Virol. 46,1-6 (1995); Int. J. Cancer 56,182-186 (1994); J. gen. Virol. 80,1035-1043 (1999) Eur. J.

Next