Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2003 (110. kötet = Új folyam 48. kötet)

2003 / 12. sz. - MELLÉKLET - Akadémiai tagajánlások 2003

Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Jo MAKÓ CSABA Gödöllőn született 1945-ben. 1984 óta a szociológiai tudomány doktora. Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. A magyar szociológia és munkatu­domány kiemelkedő egyénisége. Munkássága mély hatást gyakorolt a nemzetközi, a szocialista és posztszocialista gazdaság társadalmi, szervezeti és kulturális viszonyaival foglalkozó kutató­munkára is. Művei: A teljesítményelv érvényesítése és az üzemi érdek- és hatalmi viszonyok (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972) című monográfiája, A munkavégzés, mint a társadalmi viszonyok erőtere című könyve­­ eredetiségüket és empirikus megalapo­zottságukat tekintve egyenértékűek a szakma nagy nemzetközi képviselőinek írásaival. Legújabb munkáiban a globalizáció társadalmi - intézményi hatásait a munkaerő és tudás felhasználási paradigmái változásán keresztül vizsgálja, a „régi" és „új" gazdaságban egy­aránt. Tudományos eredményei a magyar publikációs fórumokon kívül­­,A munkavégzés és párbeszéd új paradigmái" (2003), „Emerging Human Resource Practices - Develop­ments and Debates in the New Europe" (2003), felkeltették a külföldi kiadók és egyetemi kutatóintézetek érdeklődését.­­„Workers, Firms and Unions - Industrial Relations in Transition" (1998) és „e-Work in EU Candidate Countries" (2003). 1990 és 2003 között magyar nyelven 2 könyvet, 6 könyvrészletet és 27 tudományos cikket, idegen nyelven 7 könyvet, 31 könyvrészletet és 27 tanulmányt publikált. Ajánlók: Szelényi Iván, Zalai Ernő ss NOVÁKY ERZSÉBET Keszthelyen született 1945-ben. A közgazdaság-tudomány doktora 1991 óta. A BKÁE Jövőkutatási Kutatóközpont vezetője, egyetemi tanára. Szakterülete a jövőkutatás, elsősorban annak módszertana. Nemzetközileg is elismert jövőkutató. A jövőkutatási modellek tanulmányozása kapcsán továbbfejlesztette és hazai viszonyok között elsőként alkalmazta a kölcsönhatás módszert. Akadémiai doktori értekezésében gazdasági és környezeti stratégiákat dolgozott ki multidiszciplináris modell segítségével. Felismerte a káoszelmélet jövőkutatási jelentőségét, és vizsgálta a hazai makrofolyamatok befolyásolhatóságának lehetőségét. Értelmezte a jövőorientáltság fogalmát és azonosította összetevőit. A hazai társadalmi-gazdasági fejlődés „elfogadható" jövőalternatíváit a tudományos jövőkutatás ismereteinek és a jövőre vonatkozó várakozá­soknak az összekapcsolásával dolgozta ki (Magyarország holnap­után, BKÁE, 2001). 1991 óta 62 folyóiratcikk (ebből 19 idegen nyelvű, három a Futures-ben, egy-egy a Futures Research Quaiteriy-ben, a Journal of Futures Studies-ban és az American Behavioural Scienüst-ben: PermanentDevelopmentofFuttires Research Methodology, 1998/3), négy angol nyelvű tanulmány a világ élvonalához tartozó jövőkutatók tanulmánykötetében (a Praeger és az ausztráliai DDM Media Group gondozásában), 7 könyv szerkesztése (ezeknek társszerzője is) jegyzi tudományos pályáját. További hat könyv társszerzője, és több mint 100 konferenciakiadvány, könyvfejezet, előadás és szakértői tanulmány szerzője. Publiká­cióira 181 hivatkozás (ebből 28 idegen nyelvű) lelhető fel az utóbbi 10 évben. Ajánlók: Palánkai Tibor, Simai Mihály

Next