Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2004 (111. kötet = Új folyam 49. kötet)
2004 / 1. sz. - ÖKOLÓGIA - FEKETE GÁBOR: Ökológia: a teóriától a praxisig
Magyar Tudomány • 2004/1 Ökológia ÖKOLÓGIA: A TEÓRIÁTÓL A PRAXISIG Fekete Gábor az MTA rendes tagja, kutatóprofesszor MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót h6868fek@helka.iif.hu Milyen tényezők okozzák a Balaton eutrofizációját, hogyan lehet a jelenséget szimulációs modellekkel leírni? És hogyan lehet elejét venni? • Mi a cianidszennyeződés hatása a Tisza és a Szamos élővilága egyes állatcsoportjaira, hogyan hat túlélésükre és regenerációjukra? • Hogyan érintette az Öreg-Duna vízszintcsökkenése a Szigetköz természetes élőhelyeit, az életközösségek faji sokféleségét. Mi helyreállásuk valószínűsége, várható időtartama vízpótlás esetén. • Milyen klímatényezők szabják meg az erdőssztyepp bióm határait a Kárpát-medencében? • Milyen az ökoszisztéma táplálékhálózatának szerkezete, és hogyan változik a szukcesszióban? • Milyen mikorrhiza-kapcsolatok alakultak ki egyes gyepfajoknál, és mi a jelenség szerepe a szárazságtűrésben • Mi az ökofiziológiai háttere kultúrnövények és gyomnövények kompetíciójának • Mi a módszertana a légszennyeződés bioindikációs monitorozásának? • Hogyan alakult a rovar-növény kapcsolatok evolúciója? • Mi az állatok szaporodásának „költsége", és mi ennek az ökológiai következménye? Az utóbbi évek ökológiai szakirodalmában tallózva választottunk ki fentebb - önkényesen - tíz olyan kérdést, amelyeket ökológusaink fontosnak tartottak/tartanak, kutatnak. A kis válogatás - durván - tekintettel van a különböző műfajok, esettanulmányok, módszertani, illetve elméleti munkák számarányaira. A kutatások palettája különösen színes, ha az objektumok nagy változatosságát tekintjük; emellett a vizsgált objektumok „összetettségükben" is diverzek, az egyedekből összeálló populációktól az életközösségek komplexumáig. Az is kiolvasható, hogy a vizsgálatok térléptéke igen eltérő lehet. És talán az is sejthető, hogy a kutatásokhoz szükséges idő témánként változik ugyan, de - mint azt később jobban kifejtjük - sokszor több vagy sok év. De miben is összegezhető az ökológiai kutatás lényege? Az ökológia (amely nevét a görög orkos - ház, lakóhely, háztartás -szónak köszönheti) azt vizsgálja, hogy melyek azok a kényszerfeltételek, amelyek a növények, állatok és mikroorganizmusok magasabbrendű organizációs szintekbe szerveződött egységeire (populációkra, közösségekre, illetve társulásokra, társuláskomplexekre, biómokra) hatnak, és hogy e kényszerfeltételek hogyan határozzák meg térbeli eloszlásukat, viselkedésüket, működésüket (Juhász-Nagy, 1986). A kényszerfeltételek között egyre gyakrabban megjelenik az ember módosító-rombolóztatása. Az ökológia részterületeiről inkább a hagyományoknak tesz eleget az, aki a nagy élőlénycsoportok szerint mikro- 2