Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2004 (111. kötet = Új folyam 49. kötet)

2004 / 7. sz. - MAKAI MIHÁLY: A tudomány igazsága kontra igazság tudománya

Makai Mihály • A tudomány igazsága kontra igazság tudománya vallomások, szembesítés, keresztkérdések) igyekszik kideríteni. Egy környezetszennye­zés, egy kártérítés megítéléséhez a bíróság­nak azt kell kimondania, hogy két adott esemény között ok-okozati kapcsolat áll fenn. Más esetben a bíróságnak azt kell eldön­tenie, két, ellentmondó eredményre jutó vizsgálati módszer közül melyiknek h­iggyen. A két felhozott példa, akárcsak az eldönten­dő kérdések többsége nem jogi természetű, eldöntésére a jog eszközei nem feltétlenül alkalmasak. Maguk a problémák a bennük szereplő fogalmak (például oksági kapcso­lat) szabatos értelmezése és a felhasználható eszközök rögzítése nélkül tág határok között átértelmezhetőek, következésképpen a döntés is tetszés szerinti lehet. 2. Az 1. pontban említett elégedetlenség egyik oka, hogy a bíróságok másként mű­ködnek, mint azt elvárnánk. A közvélemény azt várja, hogy a hatályos törvények alapján a bíróság az eléje kerülő ügyet objektíven megvizsgálja, ítéletét gondos mérlegelés után hozza meg. A bíróságtól pártatlanságot, objektivitást, gondosságot várunk el. A pár­tatlanság azt jelenti, hogy a bíró csak az eléje kerülő bizonyítékokat mérlegeli, a peres fe­lek társadalmi állását, vallását, egyéb tulaj­donságait nem veszi figyelembe, személyi szimpátiától és antipátiától mentes. Az ob­jektivitás és a gondosság azt jelenti, hogy a bíróság döntéseit ismert és általánosan elfo­gadott elvek alapján, ismert és általánosan elfogadott módszerek alkalmazásával hozza meg. Kissé leegyszerű­sítve, a közvélemény olyan igazságszolgáltatást vár, ahol a jog­szabályok egy ellentmondásmentes szabály­h­almazt alkotnak, amiben a tények ismereté­ben, pusztán logika segítségével bárki el­igazodhat. A bírósági módszerek pedig mindenki által átláthatóak, közérthetőek és elfogadottak. Ezért ha valaki megsérti a tör­vényeket, előre meghatározható a várható büntetés. Ezek az elvárások azonban gyak­ran nem teljesülnek, ennek egyik oka, hogy az említett elvárások irreálisak. Meg kell említeni, hogy egyes esetek­ben ez az elvárás annyira erős, hogy a bíróság úgy érzi, nyomás alatt áll. Ez a nyomás ki­élezett történelmi helyzetekben leplezetle­nül is jelentkezik. Közismert, hogy nagy po­litikai változások után (háború, forradalom) tömeges megtorlás következik, ennek egy részét könnyen megjósolható, a közvéle­mény által jogosnak tartott „ítéletek" tá­masztják alá. Az említett elvárások több ok miatt is irreálisak. Elsősorban a jog nem axiomatikus rendszer, ennek egyik jele, hogy a bírónak esetenként egyéni mérlegelést biztosít a jog. Továbbá, az ítélet mindenképpen függ a tényállástól. Amennyiben nincsenek kellően pontosan kidolgozva a tényállás megállapí­tásának szabályai, módszerei, és a bíró tág lehetőségek között választhatja meg a bizo­nyítás eszközeit, szinte tetszés szerinti tény­állást lehet igazolni. Ez is hozzájá­lhat az ítéletek megjósolhatatlanságához. 3. Az utóbbi években - ha nem is a magyar­országi bíróságokon - előtérbe kerültek a nagy értékű kártérítési ügyek, többek között orvosi műhibák és környezetszennyezés kapcsán. Például felhozható, hogy az egyik legnagyobb összegű, bíróságon megítélt kár­térítés egy dohánygyárat sújtott.­A modern ipar egyik velejárója, hogy egyre nagyobb károk kísérhetnek egy-egy ipari balesetet. Becslések szerint például egy szénerőmű több száz kilométeres körzetben van hatással a növénytenyesztés hozamaira, egy h­ibás bányászati tevékenység pedig egy nagy fo­lyó halállományát képes kipusztítani. Ezen­ ­ Az Associated Press 2002. október 5-i híre szerint a 47 éve dohányzó, tüdőrákos amerikai Betty Bullockot (64 éves) 28 milliárd dolláros kártérítés illeti a Phillip Morris cégtől, mert a cég hibája miatt nem volt tisztá­ban a dohányzás veszélyeivel. Lásd még: http:// www.cnn.com/2002AAW/12/18/tobacco.verdict 679

Next