Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2004 (111. kötet = Új folyam 49. kötet)
2004 / 7. sz. - MAKAI MIHÁLY: A tudomány igazsága kontra igazság tudománya
Makai Mihály • A tudomány igazsága kontra igazság tudománya vallomások, szembesítés, keresztkérdések) igyekszik kideríteni. Egy környezetszennyezés, egy kártérítés megítéléséhez a bíróságnak azt kell kimondania, hogy két adott esemény között ok-okozati kapcsolat áll fenn. Más esetben a bíróságnak azt kell eldöntenie, két, ellentmondó eredményre jutó vizsgálati módszer közül melyiknek higgyen. A két felhozott példa, akárcsak az eldöntendő kérdések többsége nem jogi természetű, eldöntésére a jog eszközei nem feltétlenül alkalmasak. Maguk a problémák a bennük szereplő fogalmak (például oksági kapcsolat) szabatos értelmezése és a felhasználható eszközök rögzítése nélkül tág határok között átértelmezhetőek, következésképpen a döntés is tetszés szerinti lehet. 2. Az 1. pontban említett elégedetlenség egyik oka, hogy a bíróságok másként működnek, mint azt elvárnánk. A közvélemény azt várja, hogy a hatályos törvények alapján a bíróság az eléje kerülő ügyet objektíven megvizsgálja, ítéletét gondos mérlegelés után hozza meg. A bíróságtól pártatlanságot, objektivitást, gondosságot várunk el. A pártatlanság azt jelenti, hogy a bíró csak az eléje kerülő bizonyítékokat mérlegeli, a peres felek társadalmi állását, vallását, egyéb tulajdonságait nem veszi figyelembe, személyi szimpátiától és antipátiától mentes. Az objektivitás és a gondosság azt jelenti, hogy a bíróság döntéseit ismert és általánosan elfogadott elvek alapján, ismert és általánosan elfogadott módszerek alkalmazásával hozza meg. Kissé leegyszerűsítve, a közvélemény olyan igazságszolgáltatást vár, ahol a jogszabályok egy ellentmondásmentes szabályhalmazt alkotnak, amiben a tények ismeretében, pusztán logika segítségével bárki eligazodhat. A bírósági módszerek pedig mindenki által átláthatóak, közérthetőek és elfogadottak. Ezért ha valaki megsérti a törvényeket, előre meghatározható a várható büntetés. Ezek az elvárások azonban gyakran nem teljesülnek, ennek egyik oka, hogy az említett elvárások irreálisak. Meg kell említeni, hogy egyes esetekben ez az elvárás annyira erős, hogy a bíróság úgy érzi, nyomás alatt áll. Ez a nyomás kiélezett történelmi helyzetekben leplezetlenül is jelentkezik. Közismert, hogy nagy politikai változások után (háború, forradalom) tömeges megtorlás következik, ennek egy részét könnyen megjósolható, a közvélemény által jogosnak tartott „ítéletek" támasztják alá. Az említett elvárások több ok miatt is irreálisak. Elsősorban a jog nem axiomatikus rendszer, ennek egyik jele, hogy a bírónak esetenként egyéni mérlegelést biztosít a jog. Továbbá, az ítélet mindenképpen függ a tényállástól. Amennyiben nincsenek kellően pontosan kidolgozva a tényállás megállapításának szabályai, módszerei, és a bíró tág lehetőségek között választhatja meg a bizonyítás eszközeit, szinte tetszés szerinti tényállást lehet igazolni. Ez is hozzájálhat az ítéletek megjósolhatatlanságához. 3. Az utóbbi években - ha nem is a magyarországi bíróságokon - előtérbe kerültek a nagy értékű kártérítési ügyek, többek között orvosi műhibák és környezetszennyezés kapcsán. Például felhozható, hogy az egyik legnagyobb összegű, bíróságon megítélt kártérítés egy dohánygyárat sújtott.A modern ipar egyik velejárója, hogy egyre nagyobb károk kísérhetnek egy-egy ipari balesetet. Becslések szerint például egy szénerőmű több száz kilométeres körzetben van hatással a növénytenyesztés hozamaira, egy hibás bányászati tevékenység pedig egy nagy folyó halállományát képes kipusztítani. Ezen Az Associated Press 2002. október 5-i híre szerint a 47 éve dohányzó, tüdőrákos amerikai Betty Bullockot (64 éves) 28 milliárd dolláros kártérítés illeti a Phillip Morris cégtől, mert a cég hibája miatt nem volt tisztában a dohányzás veszélyeivel. Lásd még: http:// www.cnn.com/2002AAW/12/18/tobacco.verdict 679