Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2006 (167. évfolyam)
2006 / 12. sz. - MELLÉKLET - Akadémiai tagajánlások 2006.
Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Számos nemzetközi aldományos szervezet tagja, 2001-ben a hazai nemzetközi közjogászok közül egyedüliként az 1873-ban alapított Nemzetközi Jogi Intézet levelező tagjává választották. Munkáját Akadémiai Díjjal ismerték el. Ajánlók: Hamza Gábor, Lőrincz Lajos, Mádl Ferenc, Sajó András, Szabó András, Vékás Lajos sem MAKÓ CSABA Gödöllőn született 1945-ben. A szociológiai tudomány doktora 1984 óta. Az MTA Szociológiai Kutatóintézete tudományos tanácsadója, egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a szervezetszociológia, vezetés és szervezés, munkaügyi kapcsolatok. Makó Csaba a magyar szociológia és munkatudomány kiemelkedő egyénisége. Munkássága nemcsak a magyar munka- és szervezetszociológiai kutatás teljesítményét határozta meg, hanem mély hatást gyakorolt a nemzetközi, a szocialista és posztszocialista gazdaság társadalmi, szervezeti és kulturális viszonyaival foglalkozó kutatómunkája is. Makó korábbi művei, A teljesítményelv érvényesítése és az üzemi érdek- és hatalmi viszonyok. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972) című monográfiája, illetve A munkavégzés, mint a társadalmi viszonyok ezetén? (Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) című könyve eredetiségüket és empirikus megalapozottságukat tekintve egyenértékűek a szakma nagy nemzetközi képviselőinek írásaival. Legújabb munkáiban a globalizáció társadalmiintézményi hatásait a munkaerő és tudás felhasználási paradigmák változásán keresztül vizsgálja és értékeli, a „régi" és „új" gazdaság kontextusában egyaránt. 1990-2003 között a jelölt magyar nyelven 3 könyvet, 5 könyvrészletet és 37 tudományos cikket, idegen nyelven 9 könyvet, 40 könyvrészletet és 38 tanulmányt publikált (összesen 132 tudományos mű). A fontosabb hivatkozások száma 172, amelyből 84 külföldi aldományos publikációban jelent meg. Ajánlók: Bélyácz Iván, Kádár Béla, Szelényi Iván sn NOVÁKY ERZSÉBET Keszthelyen született 1945-ben. A közgazdaság-adomány doktora 1991 óta. A Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a jövőkutatás. Legfontosabb aldományos eredményei: 1.) A kölcsönhatás módszer - mint jövőkutatási eljárás - továbbfejlesztése és hazai viszonyok közötti alkalmazása (Method for the Analysis oflnterrclationships BetweenMutually Connected Events: ACross Impact Method. Tech nological Forecasting&Social Change, 1978/2-3). 2.) Akadémiai doktori értekezéséten multidiszciplináris modell segítségével bizonyította, hogy a gazdasági és a környezeti stratégiák nem támogatják egymást (1991). 3 ) A hazai társadalmi-gazdasági fejlődés „elfogadtató" jövőalternatíváit a makrofolyamatok stabilitásának vizsgálatára és a lakossági jövővárakozásokra építve dolgozta ki (Magyarország holnapután, BKÁE, 1991), felismerve a lakosság jövőorientáltságának és társadalmi részvételének, valamint a pozitív helyzet megvalósítását elősegítő cselekedeteknek a fontosságát (Future Orientation in Hungárián Society. Futures, 1994/7; Action Oriented Fuaires Studies. Futures, 2006/6). Az általa újonnan bevezetett jövőorientáltság fogalmát és annak jelentőségét a jövőkutatók elfogadták, később a mindennapi szóhasználatba is bekerült. 4.) A jövőkutatók felelősségének a változással és a demokráciával összefüggő vizsgálata (Futurists as Pioneers