Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2008 (169. évfolyam)
2008 / 1. sz. - NEMZETI LIBERALIZMUS - IDEOLÓGIAI HAGYOMÁNY ÉS ELMÉLETI ÉRVÉNYESSÉG - TRENCSÉNYI BALÁZS: Bevezető
Magyar Tudomány • 2008/1 Nemzeti liberalizmus — ideológiai hagyomány és elméleti érvényesség BEVEZETŐ Trencsényi Balázs PhD, egyetemi tanársegéd Közép-európai Egyetem, Történelem Tanszék trencsenyib@ceu.hu A liberalizmus eszmetörténetének klasszikus feldolgozásai (mint például Guido de Ruggiero The History of European Liberalism című áttekintése vagy Lothar Gall szöveggyűjteménye: Der Europaische Liberalismus im 19. Jahrhundert) Kelet-Közép-Európa szellemi mozgásait általában igen kevéssé vették tekintetbe. Mindez persze nem meglepő, hiszen a huszadik század során ez a régió inkább az antiliberális kollektivizmusok tanulmányozásához szolgáltatott alapanyagot. Az 1989-es annus mirabilis azonban újra aktuálissá tette a régió liberális hagyományainak feldolgozását, mind a rendszerváltások nyomán kialakuló demokratikus (vagy legalább „demokratikus") rezsimek ideológiai megalapozása, mind pedig a különböző ideológiai tradíciók egymáshoz való viszonyának tisztázása céljából. A kilencvenes évek historiográfiájának jellegzetes termékei voltak a régió legtöbb országában a helyi liberális hagyományt különböző mélységben és különféle ideológiai szempontok szerint feldolgozó szöveggyűjtemények, elég csak a horvát (Tihomir Cipek és Josip Vrandecic), szerb (Jovica Trkulja és Dragoljub Popovic), cseh (Milan Znoj), magyar (Tőkéczki László) és a lengyel (Wojciech Bernacki) kötetekre utalni. E „kanonizációs" folyamattal párhuzamosan megszülettek az első szintézisek is, például az Andrea Feldman, Vladimír Stipetic and Franjo Zenko által szerkesztett horvát kötet, vagy épp Maciej Janowski munkája az 1918 előtti lengyel liberális politikai mozgalmakról. Mindezt azonban nem követték regionális összehasonlító kutatások, és kevés kivételtől eltekintve a liberális hagyomány vizsgálata lényegében megmaradt a nemzeti tudományosság keretei között, miközben persze az élesebb szemű kutatók érzékelték a liberalizmus elterjedésének transznacionális vonatkozásait, mind a 19. században, mind a kortárs ideológiai átalakulás tekintetében. A regionális összehasonlítás persze csak egy fontos 2