Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2012 (173. évfolyam)

2012 / 1. sz. - ÁLLATORVOSLÁS MA - KABAI PÉTER: Bevezetés

Magyar Tudomány • 2012/1 Állatorvoslás ma BEVEZETÉS Kabai Péter egyetemi docens, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet peter.kabai@gmail.com Az ember évszázadok óta állatok millióit ál­dozza fel saját fajának egészsége érdekében. Új hatóanyag, új eljárás bevezetése még ma sem képzelhető el állatkísérletes ellenőrzés nélkül. Felmerülhet a kérdés, mit kapnak cserébe mindezért az állatok. Egy szempont­ból egyszerű a válasz: mindazt, ami a humán gyógyászatban elérhető. Mint azt a tematikus szám dolgozatai bemutatják, az állatorvoslás felhasználja a humán gyógyászathoz szüksé­ges tudást és technikát, sőt sokszor úttörő szerepet vállal ezek kimunkálásában. Etikai szempontból azonban azt a kérdést is feltehetjük: önzetlenül áldoz-e az ember időt, energiát és forrásokat az állatokért, vagy ezzel is pusztán saját anyagi érdekeit védi? Haszonállatok esetében a válasz talán magától értetődő: egészséges és boldog állat nélkül nincs egészséges és jó minőségű állati eredetű élelmiszer. A mai állatjóléti kutatások és ezek eredményeinek gyakorlati alkalmazása azon­ban túlmutatnak az önző emberi érdeken. Az új és folyamatosan megújuló szabályok már nem csupán az élelmiszer biztonságát (Laczay Péter) szolgálják, de kiterjednek a termeléstől többé-kevésbé fü­ggetlen vagy akár a termelés jövedelmezőségét rontó változtatásokra is, például azzal, hogy az állat számára biztosítani kell a természetes viselkedés feltételeit (Brydl Endre). Az állathigiénia és állomány-egész­ségügy ajánlásait az állattartók örömmel megfogadják, ha ezek növelik a gazdaságossá­got, sok konfliktussal jár azonban a jövedel­mezőséget látszólag vagy valóságosan rontó változtatások elfogadtatása. A fertőző beteg­ségek megelőzése, kimutatása és gyógyítása (Fodor László és Rusvai Miklós) több ténye­ző miatt is közös „érdeke" embernek és állat­nak (például: állatról emberre terjedő beteg­ségek, rezisztens baktériumtörzsek kialakulá­sa). Mint látni fogjuk, az állatorvoslásban a megelőzés éppúgy kulcsfontosságú, mint a humán gyógyászatban, a gyakorlati megva­lósításban azonban óriási a különbség: mi emberek jók vagyunk az állatok életkörülmé­nyeinek javításában, kevésbé vagyunk sikere­sek saját rossz szokásaink elhagyásában... Az állatjólét mellett új szónak számít a magyar nyelvben a társállat is. A szó jól kifeje­zi az utóbbi években zajló változásokat szo­kásainkban, szemléletünkben. Sok faj, melyet régen szinte kizárólag a haszna miatt tartottak. 2

Next