Akadémiai Közlöny, 1954 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1954-01-15 / 1. szám

Akadémiai Közlöny b/ a gyermektartásdíjat és a szüléssel kapcsolatos költségeket, b/ a tévesen kifizetett pénzösszegeket és a tévesen kifizetett társadalombizto­sítási szolgáltatásokat /táppénz, csa­ládi pótlék stb./ b/ az olyan természetbeni juttatások térítési díját, amelyek kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező­­dé az egyéb tartásdíjakat, ideértve va­lamely személy eltartására szolgáló já­radék­szerű szolgáltatásokat is,­­/ a munkabért terhelő adón kívüli köz­tartozásokat, továbbá a családi ház és lakásépítő szövetkezeti lakás elő- és utótörlesztését, f/ az Állami Ellenőrző Központ elnöke által megállapított kártérítást, g/ a dolgozót alkalmazó vállalattal szem-­­­ben fennálló kártérítést, h/ a más állami vállalattal, szövetkezet­­tel vagy társadalmi szervezettel szemben fennálló kártérítést, i/ az állami vállalatot megillető lak­bértartozást, j/ a fizetési előleget, h/ az állami kölcsönkötvénytartozást, l/ a dolgozót terhelő egyéb tartozásokat, V /2/ A dolgozót terhelő tartozások érvé­nyesítésével és behajtásával felmerült bíróileg /hatóságilag/ megállapított költ­ségeket a tartozással egyenlő rangsorban kell levonni. Ha a levonható részletek a tartozás és a költségek együttes kielé­gítésére nem , elegendők, a részleteket el­sősorban a tartozás kiegyenlítésére kell fordítani és ezt követően kell a költsé­geket kiegyenlíteni. /3/ A levonás alapja minden olyan jutta­tás, amelyet a béralap terhére kell ki­fizetni /52­952./VI. 26./M.T. és a 23/ 195З./VI.21./м.Т.számú rendeletek/, le­vonva ebből a munkabért terhelő adókat. /1/ Az 1. §.-ban felsorolt tartozások fejében - a /2/ bekezdésben megállapí­tott eseteket kivéve - legfeljebb a mun­kabér harminchárom százalékát szabad le­vonni. /2/ Tévesen kifizetett és rossz­hiszeműen felvett munkabér vagy tár­sadalombiztosítási szolgáltatás,gyer­­mektartásdíj, társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítése, természetbeni juttatások térítési díja és állami köl­csönk­ötvénytartozás /l. §ra-c, f-h, k. pontjai­ fejében a levonás a munkabér ötven százalékáig terjed­het. ötven százalék fölé a levonás akkor sem emelkedhet, ha ebben a be­kezdésben említett több címen kell a dolgozótól levonást eszközölni. /3/ Nem esik az e §-ba foglalt korlá­tozások alá a kötelezően igénybeveendő üzemi étkeztetés, vagy a kötelezően kiszolgáltatandó természetbeni jutta­tás térítési díjának levonása. 3.­§.­­ /1/ Ha a munkabérből többféle címen kell levonni, az 1. §.-ban megálla­­pított sorrendben hátrább álló tar­tozás levonásának csak a sorrendben megelőző tartozások kielégítése után van helye. Abban a hónapban, amely­ben a levonás a 2.§ /2/ bekezdése alapján meghaladja a harminchárom százalékot, a 2.§ /2/ bekezdése alá nem eső követelés fejében levonás­nak helye nem lehet. /2/ Az 1.§­­/ bekezdésének ugyan­azon pontja alá eső egy vagy több követelés egymásközti sorrendjét - hacsak a bíróság /hatóság­ határo­zata a követelések kielégítésének egymásközti sorrendjét, illetőleg arányát másképen nem állapította meg - a levonás alapjául szolgáló okiratoknak a vállalathoz való ér­kezési sorrendje határozza meg. /3/ Az 1. § /1/ bekezdésének a., d., e., h., 1. és 1. pontjaiban felsorolt tartozásokat csak bírói /hatósági/ lefoglalás /letiltás/ alapján szabad levonni. /4/ A gyermektartásdíjak­­és az anya részére járó, a szüléssel kapcsola­tos követelések behajtására vonatko­ MÓV« ■WNo0S AKADÉMI KRKVYMA 2. §.

Next