Akadémiai Közlöny, 1955 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1955-01-15 / 1. szám

2 AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1955. január 15 a meghatározásához szükséges összefüggések tudo­mányos vizsgálata, szem előtt tartva a gazdaságos­ság elvének érvényesítését. d) A szocialista és a szocializmust építő országok gazdasági fejlődésének tanulmányozása és az ezen országok között létrejövő új típusú gazdasági kap­csolatok és munkamegosztás alakulásának vizs­gálata. e) Külkereskedelmünk kérdéseinek tudományos feldolgozása. f) A kapitalizmus általános válsága második­­ szakaszának, legújabb jelenségeinek állandó tanul­mányozása. g) A közelmúlt magyar gazdaságtörténete azon problémáinak feldolgozása, amelyek elősegíthetik a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatok megoldását. h) A marxi közgazdasági elmélet problémáinak és legújabb eredményeinek tanulmányozása, a különféle burzsoá közgazdasági elméletek harcos bírálata, különösen pedig a hazai burzsoá és kis­polgári közgazdasági nézetek kritikai értékelése. i) A magyar haladó közgazdaságtudomány hagyományainak feldolgozása. 3. A közgazdaságtudomány jellegéből, az Intézet feladataiból következik kutatási módszerének jellege. Ez abban áll, hogy népgazdasági fejlődésünk konkrét eseményeit, ezek összefüggéseit tanul­mányozza, és ebből vonja le elméleti megállapításait.. 4. Az Intézet 7 osztályra tagozódik. Az osztályok a következők : I. Általános közgazdasági osztály. II. Ipari osztály. III. Mezőgazdasági osztály. IV. Forgalmi osztály.­V. Pénzügyi osztály. VI. Nemzetközi gazdasági osztály. VII. Könyvtári és dokumentációs osztály. 6. Biztosítani kell az Intézet megfelelő kapcso­latát mind az egyes központi gazdasági intézmé­nyekkel (az Országos­ Tervhivatallal, a Központi Statisztikai Hivatallal, a gazdasági minisztériumok­kal), mind pedig az egyes minisztériumok keretén belül működő tudományos kutató intézetekkel és csoportokkal. 10. Az Intézet élén az igazgató áll. Az Intézet mindenkori igazgatóját és helyettesét, valamint az Intézet Osztályvezetőit — az osztályvezetőket az igazgató javaslatára — a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezi ki. Az Intézet tudományos munkatársait és adminisztratív személyzetét az igazgató nevezi ki. , 11. Létre kell hozni az­ Intézet Tudományos Tanácsát. Az Intézet Tudományos Tanácsának tagjait a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezi ki és menti fel. 15. Az Intézet a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek (helyiség stb.) között 1954. december 1-étől kezdve folytatja működését. 16. Az Intézet költségvetését a Magyar Tudo­mányos Akadémia költségvetési keretében kell biztosítani.­­ 17. Az Intézet felett a főfelügyeletet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke gyakorolja. 18. Jelen határozat végrehajtásáról a Magyar Tudományos Akadémia elnöke — pénzügyi vonat­kozásaiban a pénzügyminiszterrel egyetértésben — gondoskodik. Nagy Imre s. k. a Minisztertanács elnöke * A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 79/1954. (XII. 24.) M. T. számú rendelete a betegségi biztosításra vonatkozó egyes rendelkezé­sek módosításáról 1. §• Járványos gyermekbénulásban vagy Little-kór­­ban szenvedő igényjogosult családtag kórházi (gyógyintézeti) ápolásra egy éven át jogosult. 2­ §­(1) Az-a biztosított, aki a betegségi biztosítási szolgáltatások jogtalan igénybevételével kárt okoz, a kárt köteles megtéríteni. A biztosított kártérítési kötelezettsége abban az esetben is fennáll, amikor a betegségi biztosítási szolgáltatásokat családtagja vette­­jogtalanul igénybe. A biztosítottat a kár megtérítésére írásban kell kötelezni. (2) Ha a­­kár táppénz igénybevétele folytán merült fel, a megtérítendő összeget elsősorban a biztosított részére járó további táppénzből kell levonni. Amennyiben a kár a táppénzből nem térül meg, vagy a kár a betegségi biztosítás egyéb szolgál­tatásai igénybevétele folytán merült fel, azt a munkaviszonyban álló biztosított munkabéréből kell — a munkabérből való levonásra irányadó szabályok szerint — levonni. (3) Ha a kár összege az előbbi bekezdésben meg­határozott módon nem térül meg,­ a megtérítendő összeget közadók módjára kell behajtani. (4) A megtérítési kötelezettség megállapítása ellen a szolgáltatásra irányadó szabályok szerint jogorvoslatnak van helye. (5) Ha a biztosított (családtagja) a betegségi biztosítási szolgáltatást jóhiszeműen vette igénybe, a biztosítottat az igénybevételtől (folyósítástól) számított harminc nap eltelte után az okozott kár megtérítésére kötelezni nem lehet. 3. §. Részegség (etilalkohol által okozott heveny részegség) miatt keresőképtelenné vált biztosított­nak keresőképtelensége első három napjára sem táppénz, sem kórházi (gyógyintézeti) ápolás nem jár. A keresőképtelenség első három napja alatt kórházba (gyógyintézetbe), vagy kórházból (gyógy­intézetből) történt szállítás vagy utazás költségei pedig — ideértve a mentőszállítás költségeit is — a biztosítottat terheli.

Next