Akadémiai Közlöny, 1957 (6. évfolyam, 1-22. szám)
1957-01-20 / 1. szám
2 akadémiai KÖZLÖNY 1957. január 20. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 15/1956. (XII. 29.). számú rendelete a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos munkaügyi kérdésekről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a gazdaságvezetés és az államigazgatás demokratizálása érdekében szükségesnek tartja a felduzzadt államigazgatás-szervezet átalakítását, a feleslegessé vált szervek megszüntetését, illetőleg összevonását. Ugyanakkor népgazdaságunk helyzete, amely az alapanyagtermelés nagymérvű csökkenése és az energiahiány folytán súlyossá vált, szükségessé teszi azon üzemek létszámának átmeneti csökkentését, amelyek energiával és nyersanyaggal való ellátását nem tudjuk kellő mértékben biztosítani. Ez a dolgozók egy részének átmeneti nehézségeket okoz, melyeknek leküzdéséhez a kormány a népgazdaság teherbíróképességéhez mért legmeszszebbmenő segítséget biztosítja. 1. § A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya alá azok a dolgozók tartoznak, akiknek határozatlan időre szóló munkaviszonyát az 1956. évi október hó 23. napja és az 1957. évi március hó 31. napja között a hivatal, intézmény, intézet, vállalat, szövetkezet (továbbiakban : vállalat) a Munka Törvénykönyve (továbbiakban : Mt.) 29. § (1) bekezdésének a(c) pontjai alapján felmondással megszüntették, vagy megszüntetik, illetőleg akiket ez okok folytán áthelyeztek, illetőleg áthelyeznek. (2) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá azok, akik a) idényjellegű (időszaki) munkára, vagy meghatározott időtartamra voltak alkalmazva, b) második állást, vagy mellékfoglalkozást töltenek be, c) fegyelmi határozattal kerültek elbocsátásra, vagy áthelyezésre, d) magánmunkáltatónál állottak munkaviszonyban. (3) A jelen rendelet munkanélküli segélyről és a munkaközvetítő irodákról szóló 8—12. §-ainak időbeli hatálya az 1. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az 1957. évi március hó 31. napjával nem szűnik meg. 2. § Felmondási járandóság (1) Az elbocsátásra kerülő dolgozó részére a tizenöt napi felmondási illetményen felül egy havi átlagkeresetének megfelelő összeget kell kifizetni. (2) Az előző bekezdésben meghatározott felmondási illetményen felül minden dolgozónak, aki legalább 5 évig munkaviszonyban állott, minden munkaviszonyban töltött év után — beszámítva az első öt szolgálati évet is — havi átlagkeresetének 5 százalékát kell rendkívüli felmondási járandóságként kifizetni. A felmondási járandóság együttes összege nem haladhatja meg a három havi átlagkereset összegét. Az átlagkereset kiszámítása szempontjából a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete (továbbiakban : Mt. V.) 140. § az irányadó. (3) A felmondási illetménnyel együtt kell a rendkívüli felmondási járandóságot kifizetni. (Mt. V. 42. §.) (4) A munkaviszonyban töltött idő megállapításánál a folyamatos munkaviszony alapján járó pótszabadság, illetőleg a közszolgálat körében a kárpótlék megállapítása szempontjából figyelembe vehető teljes szolgálati időt kell alapul venni. 3. § Az elbocsátott dolgozókat megillető kedvezmények (1) A rendelet 1. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó dolgozó munkaviszonya folyamatos marad, ha munkaviszonyának megszüntetésétől számított egy éven belül újabb munkaviszonyba lép. A munkaviszony folyamatossága egy éven belül akkor sem szakad meg, ha a dolgozó új munkaviszonyt létesít és ez még az eredeti felmondási időtől számított egy év letelte előtt megszűnik. (2) A felmondás során elbocsátott dolgozót, illetőleg igényjogosult családtagjait a családi pótlék és a társadalombiztosítási szolgáltatások — a táppénz kivételével — újabb elhelyezkedésig, legfeljebb azonban egy évig ugyanúgy megilletik, mintha munkaviszonyban állana. (3) A jelen rendeletben foglaltak szerint elbocsátott dolgozók részére, a rendelet kihirdetését megelőzően, az Mt. 80. §-a alapján engedélyezett fizetési előlegnek a munkaviszony megszűnését követő időben esedékes részleteit törölni kell. (4) A dolgozó azt a munkaruhát, amely az elhasználási idő elteltével tulajdonába menne át (Mt. V. 157. § (2) bekezdés), felmondás esetében megválthatja. A megváltás árát az elhasználási idő mértékétől függően a vállalat igazgatója állapítja meg. Az egyéb védőruhát ennek használója a munkaviszony megszűntével köteles visszaadni. (5) Az illetményföldet annak használója a gazdasági év végéig használhatja. 4 § Jelen rendelet 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó dolgozó munkakönyvébe felmondás esetén : ,,Felmondás a vállalat részéről” bejegyzést kell alkalmazni. 5 § Azoknak a dolgozóknak, akiknek munkaviszonyát az 1957. évi január hó 1. napja és az 1957. évi március hó 31. napja között megszüntetik és a felmondás időpontjában az 1951. évi 30. számú törvényerejű rendelet, vagy valamely ezt megelőző nyugdíjrendezés szerint nyugdíjban részesülnek és nyugdíjuk a havi 500 Ft-ot nem éri el, az 1957. évi január hó 1. napja és az 1957. évi március hó 31. napja között előterjesztett kérelmükre nyugdíjukat 500 Ft-ra kell felemelni. 6 § Vállalati dolgozók rendkívüli szabadságolása (1) Amennyiben egyes vállalatoknál a termelési feltételek hiányában (anyag-, energiahiány) a munka