Akadémiai Közlöny, 1960 (9. évfolyam, 1-20. szám)

1960-01-15 / 1. szám

4 AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1960. január 15. 5. Nemzetközi kiadványcserét folytathatnak: a) a minisztériumok, országos hatáskörű szer­vek, könyvtárhálózati központok, általános gyűjtő­körű, országos jellegű tudományos könyvtárak [164/1958. (M. K. 15.) M. M. sz. ut.], társadalmi szervezetek országos központja saját kiadványaik­kal, továbbá a 6. pont keretei között más szervek saját kiadványaival — a könyvtárhálózati közpon­tok ezenfelül felügyeleti, illetőleg fenntartó szervük kiadványaival —, s ezekhez kapcsoltan a feladat­körükhöz, illetőleg szakterületükhöz tartozó keres­kedelmi kiadványokat is küldhetnek külföldi csere­társaiknak; b) tudományos intézetek, tudományos egye­sületek és tudományági szakkönyvtárak [164/1958. (M. K. 15.) M. M. sz. ut.], valamint a lapkiadó vállalatok saját kiadványaikkal, felügyeleti szervük saját kiadványaival, továbbá — a 6. pont keretei között — más szervek saját kiadványaival s ezek­hez kapcsoltan a feladatkörükhöz, illetőleg szak­területükhöz tartozó kereskedelmi kiadványokkal. E szervek cseretevékenységét a miniszterek (orszá­gos hatáskörű szervek vezetői) — a felügyeletük alá tartozó szervek tekintetében — a felügyeleti szerv előzetes engedélyezéséhez köthetik. aza)—b) pontokban felsorolt szervek a feladat­körükhöz, illetőleg szakterületükhöz nem tartozó kereskedelmi kiadványokkal csak abban az esetben folytathatnak nemzetközi cserét, ha ez államközi egyezmény következtében válik szükségessé. Azok az a),b) pontokban fel nem sorolt állami szervek és vállalatok, valamint társadalmi szerveze­tek, amelyeknek saját kiadványuk van, közvetve, a szakterületükhöz tartozó könyvtárhálózati köz­pont — társadalmi szervezetek országos központ­juk — útján folytathatnak saját kiadványaikkal nemzetközi cserét. A csere lebonyolításáért ilyen esetben a könyvtárhálózati központ, illetőleg tár­sadalmi szervezet országos központja felelős. Egye­bekben a csere lebonyolításának módját — az Országos Széchényi Könyvtárral egyetértésben— a hálózati központok (társadalmi szervezetek orszá­gos központja) határozzák meg. Azok a szervek (vállalatok), amelyek saját kiadvánnyal nem rendelkeznek, nemzetközi kiad­ványcserét nem folytathatnak. E rendelkezés alól az Országos Széchényi Könyvtár indokolt esetben felmentést adhat (9. f) pont). 6. Ha a nemzetközi cserét folytató szerv, felügyeleti szerve kiadványán kívül, valamely más szerv saját kiadványát kívánja a csere keretében külföldre küldeni, ehhez a másik szerv — hivatalos kiadványok esetében ezenkívül az Országos Szé­chényi Könyvtár — hozzájárulását meg kell sze­rezni. 7. A nemzetközi kiadványcsere keretében a szer­vek kizárólag szakterületüket, illetőleg feladat­körüket érintő műveket kérhetnek külföldi csere­társaiktól. Külföldi könyvkereskedelmi szervekkel sem a közvetlen cserére jogosult (5. a) — b) alatt felsorolt), sem a közvetett cserét folytató szervek nem lép­hetnek cserekapcsolatba. E rendelkezés alól, kivé­telesen indokolt esetben, a Művelődésügyi Miniszté­rium — a Külkereskedelmi Minisztériummal egyet­értésben — felmentést ad. 8. A nemzetközi kiadványcsere folytatására jogosult szervek — a nemzetközi kulturális egyez­mények keretein kívül — közvetlenül, egyszerű levélváltás útján is kezdeményezhetnek, illetőleg létesíthetnek cserekapcsolatot. 9. Az Országos Széchényi Könyvtár keretében Nemzetközi Csereszolgálat működik. A Nemzetközi Csereszolgálat a) országosan nyilvántartja, és egyezteti a kül­földi intézményekkel folyó kiadványcserét; b) tájékoztatja a belföldi és külföldi intézmé­nyeket a cserekapcsolatok létesítésének lehető­ségeiről; c) végzi magyarországi viszonylatban a külföldi csereközpontokkal folyó duplumcsere-akciót; d) végzi a hivatalos kiadványok nemzetközi cseréjét; ilyen kiadványokkal azonban — ameny­­nyiben azok saját kiadványaik , az 5.a) pontban felsorolt szervek is folytathatnak cserét; e) szétosztja a külföldi csereközpontok­ gyűjtő­­küldeményeit; f) nemzetközi kiadványcsere folytatására nem jogosult szervek csereküldeményeit indokolt eset­ben külföldre továbbítja; g) tudományos műveket — a mű szerzőjének kívánságára vagy ismertetés végett — külföldi intézmények részére ajándékként, illetőleg csere céljából továbbít; h) ellátja a kulturális egyezményekben reábízott feladatokat. 10. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Könyvtára a) mint az akadémiai könyvtárhálózat köz­pontja egyezteti, és irányítja a felügyelete alá tar­tozó tudományos intézmények nemzetközi kiad­ványcseréjét; b) lebonyolítja — tekintet nélkül azok tudo­mányszakára — az akadémiai kiadványok nemzet­közi kiadványcseréjét; c) ellátja a kulturális egyezményekben reá­bízott cserefeladatokat. 11. A könyvtárhálózati központok a) végzik a szakterületükhöz tartozó, cserére közvetve jogosult szervek (5. pont harmadik be­kezdés) nemzetközi kiadványcseréjét; b) egyeztetik, irányítják, és ellenőrzik a háló­zathoz tartozó — az 5. b) pont szerint nemzetközi kiadványcsere folytatására jogosult — könyvtárak kiadványcseréjét; c) lebonyolítják a nemzetközi egyezmények alapján reájuk bízott cserefeladatokat. 12. A nemzetközi kiadványcsere deviza­igény­­nyel nem járhat. Kivételt képeznek az esetleges postaköltségek, amelyeket az éves könyv- és folyó­­iratimport-devizakeretből kell fedezni. 13. A nemzetközi kiadványcsere keretében a küldeményeket „nemzetközi kiadványcsere” fel­irattal, továbbá a kiküldő szerv bélyegzőjével kell ellátni. Az ekként megjelölt küldeményeket a cserére jogosult szervek a devizahatóság erre vonat­kozóan előzetesen kiadott általános elvi engedélye alapján, esetenkénti engedély nélkül — a „Postai díjszabás” 18. §-ában meghatározott kedvezményes postai díjtételek alkalmazásával —, közvetlenül küldhetik ki (postázhatják) külföldi cseretársaik­nak. A devizahatóság az általános engedélyt meg­tagadhatja, ha a nemzetközi kiadványcserének a

Next