Akadémiai Közlöny, 1963r (12. évfolyam, 1-18. szám)
1963-02-15 / 1. szám
1963. február 15. AKADÉMIAI KÖZLÖNY • A TÚLMUNKÁÉRT ELLENÉRTÉKBEN NEM RÉSZESÜLŐ DOLGOZÓK KÖRE 9. §. (1) Nem jár a végzett túlmunkáért sem szabadidő, sem túlmunkadíjazás a) az osztályvezetők és ennél magasabb beosztású dolgozók részére, k) azoknak az a) pontban nem említett dolgozóknak, akik túlmunkát rendelhetnek el, vagy akik munkaidejének beosztását, illetőleg felhasználását — munkakörük jellegére tekintettel — nem lehet pontosan meghatározni, c) a költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek vezető és ügyintéző állománycsoportba tartozó dolgozói részére d) a MtV 88-92. §-ában, a 96. §-ának (1) és (3) bekezdésében felsorolt — és az a) — c) pontban nem említett — dolgozók részére, a gyógyszertárvezető gyógyszerészek kivételével. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó munkaköröket a vállalati bérszabályzatban — ahol bérszabályzatot nem kötnek, a vállalati munkarendben, illetőleg hivatali ügyrendben — kell meghatározni. A miniszter a szakszervezettel egyetértésben erre irányelveket adhat. AZOK AZ ESETEK, AMIKOR TÚLMUNKADÍJAZÁS FIZETHETŐ 10. §. (1) Ha a túlmunkáért járó szabadidőt a dolgozó a munkaviszony megszűnése vagy az első tényleges katonai szolgálatra történt bevonulása következtében nem vehette igénybe, akkor a más vállalathoz történő áthelyezés kivételével - részére túlmunkadíjazást kell fizetni. (2) Ha túlmunkavégzésre baleset vagy természeti csapás megelőzése, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében volt szükség, a vállalat igazgatója az ezért járó szabadidő helyett kivételesen túlmunkadíjazást fizethet. (3) A miniszter a szakszervezeti egyetértésben engedélyezheti a szabadidő helyett túlmunkadíjazás fizetését, ha a túlmunkavégzést a Minisztertanács vagy saját maga rendelte el. (4) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben a miniszter a szakszervezettel egyetértésben engedélyezheti szabadidő kiadását vagy túlmunkadíjazás fizetését a) a szabadidőátalányban részesülő [8. § (1) bek.], b) a túlmunkáért pótszabadságban részesülő |8. § (4) bek.], valamint c) a 9. § (1) bekezdésében felsorolt dolgozók részére is. (5) Az (1) —(3) bekezdésben és a (4) bekezdés a)-b) pontjában foglalt esetekben a túlmunkadíjazást a Mt V 125. §, a Mt V 127-129. § és a Mt V 123. § (3) bekezdése utolsó mondatában foglalt szabályok szerint kell fizetni. A (4) bekezdés c) pontjában említett dolgozóknál a díjazás mértékét a miniszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg, ez azonban az előző mondatban említett szabályok szerint megállapítható díjazást nem haladhatja meg. A HETI PIHENŐNAPON VÉGZETT MUNKA ESETÉN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK Heti pihenőnapon munkát végeztetni csak a mezőgazdaságban és a rokontermelési ágakban, valamint a MtV 66. § (1) bekezdésében, továbbá a Minisztertanács által meghatározott esetekben szabad.12. §. (1) A 3 — 10. § szabályait — a (2) —(4) bekezdésben foglalt kivétellel — a heti pihenőnapon végzett munka esetében is alkalmazni kell. (2) A heti pihenőnapon egy dolgozó által havonta végezhető munka felső határát külön kell megállapítani. (3) A 9. § (1) bekezdésében felsorolt dolgozók részére — a vállalat igazgatója és helyettesei (főmérnök, főkönyvelő stb.), valamint a költségvetési rendszerben gazdálkodó szerveknél a vezető állománycsoportba tartozó dolgozók kivételével — a heti pihenőnapon végzett munkáért a munka időtartamával azonos mértékű szabadidőt kell kiadni. (4) A 10. § (1) —(3) bekezdésében és a (4) bekezdés a) — b) pontjában foglalt esetekben a heti pihenőnapon végzett munkáért a MtV 122. §-a szabályai szerint jár a díjazás. !! A MUNKASZÜNETI NAPON VÉGZETT MUNKA ESETÉN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK 13. §. A munkaszüneti napon munkát végeztetni csak a munkaszüneti napon is üzemelő vállalatoknál, a mezőgazdaságban és a rokon termelési ágakban, továbbá a MtV 66. § (1) bekezdésében, valamint a Minisztertanács által meghatározott esetekben szabad. 14. §. (1) A 3 — 10. § szabályait — a (2) —(4) bekezdésben foglalt kivétellel — a munkaszüneti napon végzett munka esetén is alkalmazni kell. (2) A munkaszüneti napon egy dolgozó által évente végezhető munka felső határát külön kell megállapítani. (3) A 9. § (1) bekezdésében felsorolt dolgozók részére — a vállalat igazgatója és helyettesei (főmérnök, főkönyvelő stb.), valamint a költségvetési rendszerben gazdálkodó szerveknél a vezető állománycsoportba tartozó dolgozók kivételével — a munkaszüneti napon végzett munkáért annak időtartamával azonos mértékű szabadidőt kell kiadni. (4) A 10. § (1) —(3) bekezdésében és a (4) bekezdés a) — b) pontjában foglalt esetekben a munkaszüneti napon végzett munkáért a MtV 121. § szabályai szerint jár a díjazás. A MUNKABÉR FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI HA A DOLGOZÓ A TÚLMUNKÁÉRT SZABADIDŐT KAP