Akadémiai Közlöny, 1964 (13. évfolyam, 1-14. szám)
1964-05-22 / 7. szám
1964. május 22. AKADÉMIAI KÖZLÖNY komponenseinek szétválasztása és azok hatásmechanizmusának vizsgálata terén elért kiemelkedő eredményeiért, amely módszerek nagyban hozzá-járultak ahhoz, hogy főleg kötőszövetekből felépült elasztikus artériák kémiai és morfológiai szerkezete és funkciója közötti összefüggésbe fiziológiás és patológiás körülmények között betekintést nyerhessünk. Mihályi Ferenc a biológiai tudományok kandidátusa, a TTM Állattár vezetője a szinantrop légykutatásban és a magyarországi malária és csípőszúnyog kutatásban elért kimagasló eredményeiért; ez utóbbira vonatkozó könyve „Magyarország csípőszúnyogjai” 1963-ban jelent meg. Az akadémiai jutalom III. fokozatában és a vele járó 6000 Ft-os jutalomban részesült. Falvy Zoltán a zenetudományok kandidátusa, tudományos munkatárs és Mezei László az irodalomtudományok kandidátusa, tudományos munkatárs a Codex Albensis kiadott XII. század eleji kéziratos énekeskönyv, Magyarország legrégibb zenei emlékének felfedezéséért, szöveg- és írástörténeti problémáinak megoldásáért, valamint a Codex helyének kijelöléséért a magyar és európai zenetörténetben; Herman József egyetemi tanár, a nyelvtudományok kandidátusa „Az alárendelő kötőszók neolatin rendszerének kialakulása” c. könyvéért, amelyet 1963-ban adtak ki német nyelven; a mű a beszélt népi latin nyelv szempontjából megválogatott és kritikailag értékelt forrásanyagra támaszkodva kutatja fel és mutatja be azt a bonyolult nyelvtörténeti folyamatot, amely az alárendelő kötőszók eredeti latin rendszerétől vezet el a neolatin nyelvek új típusú kötőszó rendszeréhez. Győrffy György a történettudományok kandidátusa, tudományos munkatárs „Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza” c. monográfiájáért; a munka 15 vármegye helységeire vonatkozó adatokat ismertet történeti kialakulásuktól a XIV. század közepéig; a munka hézagpótló a további gazdasági, társadalmi és művészettörténeti kutatásokhoz; Vayer Lajos egyetemi tanár, a művészettudományok doktora „Masolino és Róma” c. könyvéért; a munka a hazai reneszánsz kutatásban úttörő jelentőségű, és nagy érdeklődésre tarthat számot nemcsak a konkrét feltárt anyaga miatt, hanem az elemzés feldolgozási módszere miatt is; Jánossy Ferenc, az Országos Tervhivatal csoportvezető főmérnöke „A gazdasági fejlettség mérhetősége” c. könyvéért, amely újszerűen és sokoldalúan közelítette meg azt a problémát, hogy a különböző országok gazdasági fejlettség szempontjából hogyan mérhetők egymáshoz. Szabó Árpád, a Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az irodalomtudományok doktora az antik matematika történetének kutatásában elért jelentős eredményeiért; vizsgálatai választ adnak arra a kérdésre, hogyan vált a matematika deduktív tudománnyá, hogyan alakultak ki a görög matematika axiomatikus alakjai, fényt derítettek továbbá a görög matematikának a görög dialektikával való összefüggésére; munkássága széles nemzetközi visszhangot váltott ki. Szabó Ferenc, a Központi Fizikai Kutató Intézet főosztályvezetője a reaktorfizikai kutatások területén végzett kiemelkedő tudományos munkájáért, különös tekintettel a szerves hűtő- és lassítóanyagok sugárzással szembeni ellenállóképességének tanulmányozására szolgáló reaktor-hurokkal végzett kutatómunka irányításáért és a vizsgálatokban való aktív és hathatós tevékenységéért. Ádám András a fizikai tudományok kandidátusa, a KFKI Laboratóriumának vezetője a gyorsneutron spektrométer kidolgozásáért, valamint a gyorsneutron spektroszkópiai vizsgálatok terén elért jelentős eredményeiért; Dr. Endes Pongrác egyetemi tanár, a debreceni Kórbonctani Intézet igazgatója, az orvostudományok kandidátusa a vese juxtaglomerális apparátusának morfológiája és patofiziológiája terén elért kutatásaiért. Dr. Stark Ervin az orvostudományok kandidátusa, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese a hipofízis-mellékvesekéregrendszer működését szabályozó mechanizmusok, valamint a mellékvesekéreg-hormonok szerepét a kísérletesen létrehozott patológiás folyamatokban végzett vizsgálatokban elért eredményeiért. Dr. Lapis Károly, az orvostudományok kandidátusa, egyetemi tanár, az Orvostovábbképző Intézet Kórbonctani Tanszékének vezetője a kemoterápiás szerek okozta ultrastrukturális változások terén tett alapvető kutatásaiért és megállapításaiért, valamint a pajzsmirigy indukált daganatainak morfogenezisére vonatkozó vizsgálataiért; Luiszt Pál, a fizikai tudományok kandidátusa, a MÜFI tudományos munkatársa és Kovács Pál tudományos munkatárs a ZnS egykristályok növekedési viszonyainak sikeres tisztázásáért és a nagyméretű, tiszta optikai vizsgálatokhoz alkalmas kristályok előállításáért; Forrai Sándor, a műszaki tudományok kandidátusa, tudományos munkatárs és Patvaros József tudományos munkatárs a bányaüzemek külszíni objektumainak optimális elhelyezési és összevonási megoldása terén elért eredményeikért, valamint a bányavágatok hálózatának racionális telepítése területén elért kiváló eredményeikért; Soós László, a földrajztudományok kandidátusa, tudományos főmunkatárs a mikrofelületek reflexiójának meghatározására kidolgozott új módszeréért; e módszer segítségével olyan reflexiós, valamint abszorpciós mikrospektrofotometriai eljárás nyert kidolgozást, amelynek segítségével az adott mikroszkópos felületeknek más módszerrel el nem végezhető szerkezeti vizsgálatai váltak lehetővé. Beck Mihály, a kémiai tudományok doktora, tudományos főmunkatárs a komplexek által kifejtett katalitikus hatások tanulmányozása terén elért kiemelkedő eredményeiért; vizsgálatai demonstrálták az ún. oxigénhordozó komplexek katalitikus hatását a molekuláris oxigénnel lefolyó oxidációs reakciókban. Dévay József, a kémiai tudományok doktora, egyetemi docens a váltóáramnak az elektro-folyamatokra kifejtett hatásának, valamint a váltó 63