Akadémiai Közlöny, 1966 (15. évfolyam, 1-15. szám)
1966-01-15 / 1. szám
1966. január 15. AKADÉMIAI KÖZLÖNY 7 „(2) Ha a szakmunkás tanuló a gyakorlati képzése keretében őt foglalkoztató vállalattal létesít a szakmunkásvizsga letételét követően munkaviszonyt, és ott munkaruhára jogosító munkakörben végez munkát, akkor a szakmunkástanulói minőségben kapott munkaruhára a kihordási idő elteltéig a munkaviszony keretében is jogosult.” Anyagi felelősség 2 § (Az Mt. V. 191. §-ához.) A vállalat kártérítésre (hiánymegtérítésre) kötelező határozata alapján az Mt. V. 143. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetekben bírósági végrehajtásnak van helye, ha a dolgozó tizenöt napon belül panaszt nem nyújtott be [Mt. V. 190. § (3) bek.] A végrehajtási lap kiállítását a dolgozó lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál kell kérni. Munkaügyi viták elintézése 3. § [Az Mt. V. 234. §-ának (2) bekezdéséhez] (1) Az állami gazdaságok számára a gazdaság központjában kell munkaügyi döntőbizottságot alakítani, ha szakszervezeti bizottságuk a központban működik. Önálló munkaügyi döntőbizottságot kell azonban alakítani a gazdaságok olyan kerületeiben, amelyekben helyi irányítás van, és önálló szakszervezeti bizottság működik. (2) Az állami erdőgazdaság igazgatója — a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben — határozza meg, hogy az erdőgazdaság központjával nem azonos helységben levő, munkahelyi bizottsággal rendelkező termelő egységnél kell-e munkaügyi döntőbizottságot alakítani. Ha a termelőegységnél munkaügyi döntőbizottság nem szervezhető, a panaszt az erdőgazdaság központjának munkaügyi döntőbizottsága bírálja el. (3) Az alsó- és középfokú oktatási intézményekben — önálló szakszervezeti bizottság működése esetén is — csak akkor kell munkaügyi döntőbizottságot alakítani, ha az ott, valamint az igazgatásiig oda tartozó egyéb intézményeknél és szervezeti egységeknél (pl. óvoda, tagiskola, napközi otthon, tanulószoba stb.) dolgozók létszáma együttesen a negyven főt eléri. (4) Az (1) —(3) bekezdésben foglaltak alapján történő intézkedésről a járási tanácsnál működő közös munkaügyi döntőbizottságot és a területi munkaügyi döntőbizottságot értesíteni kell. 4. § (1) A megyei (fővárosi) bíróságoknál szervezett munkaügyi döntőbizottság illetékessége a megyei (fővárosi) bíróságra, valamint a területén levő járásbíróságokra (városi, kerületi bíróságokra) terjed ki. (2) A megyei (fővárosi) főügyészségeknél szervezett munkaügyi döntőbizottság illetékessége a megyei (fővárosi) főügyészségre, valamint a területén levő járási (városi, kerületi) ügyészségekre terjed ki. 5. § [Az Mt. V. 237. §-ának (1) bekezdéséhez] (1) Fegyelmi és anyagi felelősséggel kapcsolatban felmerült munkaügyi vita esetén az ügy előzményeit tartalmazó vállalati iratokat (a fegyelmi eljárásról készített jegyzőkönyvet, káreseti jegyzőkönyvet, leltárértékelést stb.) minden esetben csatolni kell a munkaügyi döntőbizottság irataihoz. (2) Az (1) bekezdésben említett iratokat a munkaügyi döntőbizottság elnökének a tárgyalás előkészítése során kell bekérnie, és azokat a vállalat köteles haladéktalanul a munkaügyi döntőbizottság rendelkezésére bocsátani; ha pedig a panaszt a vállalat terjeszti elő, az iratokat már ahhoz csatolni kell. (3) Fellebbezés, illetőleg felülvizsgálati kérelem benyújtása esetén a munkaügyi döntőbizottság az ügyre vonatkozó összes irattal együtt az (1) bekezdésben említett iratokat is köteles megküldeni a területi munkaügyi döntőbizottsághoz, illetőleg az Mt. 145. § (2) bekezdésében felsorolt ügyekben a járásbírósághoz. 6 § A 9/1964. (XII. 24.) Mü M számú rendelet 4. számú mellékletét képező munkaügyi döntőbizottsági határozatminta utolsó bekezdésének szövege a következőképpen módosul: ,,E határozat ellen a kézbesítést követő 15 napon belül a Munkaügyi Döntőbizottságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek, felülvizsgálati kérelemnek van helye.” Munkakönyv (1) Az 1/1954. 7. §MTH ( 10.) MTH számú utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 10.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) Ha a határozott időre vagy a meghatározott munkára szóló munkaviszony esetén a munkaszerződés lejártával a felek megállapodnak újabb hasonló jellegű munkaviszony létesítésében, illetőleg az addig fennállott munkaszerződés meghosszabbításában, a munkakönyvbe a munkaviszony megszűnésének napjaként az újabb idő eltelte szerinti napot kell beírni.” (2) Az Utasítás a következő 15/E. §-sal egészül ki: „15/E. § Ha a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó az Mt. V. 182. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól mentesül, kérelmére a munkakönyvnek a „kilépett”, illetőleg — az 1965. évi január hó 1. napját megelőző időből származó — „azonnali hatállyal elbocsátva” bejegyzést tartalmazó rovatában jelzést (pl. csillagot) kell tenni, a lap alján, a jelzés magyarázataként pedig a következő megjegyzést: „Az Mt. V. 182. § (1) bek. rendelkezése alapján mentesült.” A megjegyzést a beírás időpontjának megjelölésével, valamint aláírással kell ellátni és le kell bélyegezni. Ha a dolgozót — az Mt. V. 182. § (2) bekezdése